Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 20-23 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás


 Bevezetés

A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a hatodik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.

Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.

Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.

Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 20. Stanza

बाह्यकरणमाह


श्रोत्रं त्वगक्षि रसना घ्राणं बुद्धीन्द्रियाणि शब्दादौ।
वाक्पाणिपादपायूपस्थं कर्मेन्द्रियाणि पुनः॥२०॥


वक्ष्यमाणे शब्दादौ विषये ज्ञानप्रधानानि श्रोत्रादीनि पञ्च इन्द्रियाणि क्रियाप्रधानानि चेन्द्रियाणि पञ्च वागादीनि। वचनादानविहरणविसर्गानन्दात्मकाः कर्मेन्द्रियाणां विषयाः। इत्युभयथा च शृणोमि कथयामीत्यहङ्कारानुगमादहङ्कारकार्याणि॥२०॥

Bāhyakaraṇamāha


Śrotraṁ tvagakṣi rasanā ghrāṇaṁ buddhīndriyāṇi śabdādau|
Vākpāṇipādapāyūpasthaṁ karmendriyāṇi punaḥ||20||


Vakṣyamāṇe śabdādau viṣaye jñānapradhānāni śrotrādīni pañca indriyāṇi kriyāpradhānāni cendriyāṇi pañca vāgādīni| Vacanādānaviharaṇavisargānandātmakāḥ karmendriyāṇāṁ viṣayāḥ| Ityubhayathā ca śṛṇomi kathayāmītyahaṅkārānugamādahaṅkārakāryāṇi||20||

(Abhinavagupta, a következő versszakban,) beszélt (āha) a Bāhyakaraṇa-tól --a külső szerveről, amik a Tapasztalás és Cselekvés Erői-- (bāhyakaraṇam) :


A hallás ereje (śrotram) , a tapintás érzetének ereje (tvak) , a látás ereje (akṣi) , az ízlelés ereje (rasanā) (és) a szaglás ereje (ghrāṇam) , (nem más, mint) a Tapasztalás (öt) Ereje (buddhi-indriyāṇi) , melynek tárgyai a Hang (-mint olyan) , stb. (śabda-ādau) . Emellett (punar) a beszéd ereje (vāk) , a fogás ereje (pāṇi) , a helyváltoztatás ereje (pāda) , az ürítés ereje (pāyu) (és) a szexuális aktivitás és megkönnyebbülés ereje (upastham) alkotja a Cselekvés öt Erejét (karma-indriyāṇi) ||20||


Az objektum(ok) tekintetében (viṣaye) , a Hang (-mint olyan) (śabda) , stb. (ādau) , amiről később fogunk beszélni (vakṣyamāṇe) , (az) öt (pañca) Erő (indriyāṇi) (,mint) a hallás ereje (śrotra) , stb. (ādīni) , amiben dominanciája van jelen (pradhānāni) a tudásnak (jñāna) --Buddhīndriya-k vagy a Jñānendriya-k: A Tapasztalás Erői, melyeket a tattva-k alkotnak 17-től 21-ig--. És szintén (ca) (van) öt (pañca) Erő (indriyāṇi) (,mint) a beszéd ereje (vāk) , stb. (ādīni) , amiben a dominanciája van jelen (pradhānāni) a cselekvésnek (kriyā) --Karmendriya-k: A Cselekvés Erői, melyeket a tattva-k alkotnak 22-től 26-ig--.

A Cselekvés Erői (karma-indriyāṇām) aktivitásának terepe vagy köre (viṣayāḥ) (nem más, mint az aktivitása) a (ātmakāḥ) beszédnek (vacana) , megragadásnak (ādāna) , mozgásnak ide-oda (viharaṇa) , ürítésnek (visarga (és) az öröm tapasztalásának (ānanda) .

És (ca) így (iti) , mindkét esetben (ubhayathā) , (az olyan aktivitások, mint) "Én hallom (śṛṇomi) , Én beszélek, stb. (kathayāmi iti) " a produktumai vagy okozatai (kāryāṇi) az Ahaṅkāra-nak --Egó, a 15. kategória-- (ahaṅkāra) , mivel azok az Ahaṅkāra-t (ahaṅkāra) követik (anugamāt) ||20||


Még megjegyzések nélkül

fel


 21. Stanza

एषां शब्दादिविषयस्वरूपं कथयति


एषां ग्राह्यो विषयः सूक्ष्मः प्रविभागवर्जितो यः स्यात्।
तन्मात्रपञ्चकं तत् शब्दः स्पर्शो महो रसो गन्धः॥२१॥


ज्ञेयकार्यतया स्वीकार्यो य एषामिन्द्रियाणां विषयो गोचरः स्यात्। स कीदृशः प्रविभागवर्जितो विशेषेण बहिष्कृतः सामान्यात्मा सूक्ष्मो योऽर्थो भवेत्तदेव शब्दादि सामान्यरूपं तन्मात्रं शब्दसामान्यं शब्दतन्मात्रम् — इति। एवमन्यानि। विषयविषयिणोः परस्परापेक्षित्वादिन्द्रियवदिदमपि तन्मात्रपञ्चकमाहङ्कारिकमेव — इति॥२१॥

Eṣāṁ śabdādiviṣayasvarūpaṁ kathayati


Eṣāṁ grāhyo viṣayaḥ sūkṣmaḥ pravibhāgavarjito yaḥ syāt|
Tanmātrapañcakaṁ tat śabdaḥ sparśo maho raso gandhaḥ||21||


Jñeyakāryatayā svīkāryo ya eṣāmindriyāṇāṁ viṣayo gocaraḥ syāt| Sa kīdṛśaḥ pravibhāgavarjito viśeṣeṇa bahiṣkṛtaḥ sāmānyātmā sūkṣmo yo'rtho bhavettadeva śabdādi sāmānyarūpaṁ tanmātraṁ śabdasāmānyaṁ śabdatanmātram — Iti| Evamanyāni| Viṣayaviṣayiṇoḥ parasparāpekṣitvādindriyavadidamapi tanmātrapañcakamāhaṅkārikameva — Iti||21||

(A versszakban, Abhinavagupta) beszél (kathayati) az objektumok (viṣaya) természetéről (sva-rūpam) (melyeknek neve) Śabda --Hang (, mint olyan) (śabda) , stb. (ādi) , amik ezekhez (Buddhīndriya-k és Karmendriya-k) tartoznak (eṣām) :


Terepe eme (Buddhīndriya-k és Karmendriya-k) aktivitásának (eṣām-viṣayaḥ) (vagy) objektumának (grāhyaḥ) az (syāt) , ami (yaḥ) finom (sūkṣmaḥ) (és) híján van (varjitaḥ) a különbségnek vagy elkülönülésnek (pravibhāga) . Ez (tad) a Tanmātra-k vagy Finom Elemek (tad-mātra) ötös csoportja (pañcakam) : Hang-mint-olyan (śabdaḥ) , Tapintás-mint-olyan (sparśaḥ) , Forma vagy Szín-mint-olyan --szó szerint fény, ragyogás-- (mahaḥ) , Íz-mint-olyan (rasaḥ) (és) Szag-mint-olyan (gandhaḥ) ||21||


Bármi is (yaḥ) kerüljön felfogásra (svīkāryaḥ) , lévén az tudható (jñeya-kāryatayā) (az ilyen Indriya-k által, az) a (syāt) viṣaya (viṣayaḥ) (vagy) ezen Indriya-k --A Tapasztalás és Cselekvés Erői--  (indriyānām) aktivitásának  (gocaraḥ) terepe.

Milyen (ez a viṣaya vagy az aktivitás terepe) (saḥ kīdṛśaḥ) ? Ez (bhavet) egy dolog (arthaḥ) , ami (yaḥ) "pravibhāgavarjita" --szó szerint híján van különbözőségnek vagy megkülönböztetésnek-- (pravibhāga-varjitaḥ) , vagyis az túl van (bahiṣkṛtaḥ) különbözőségen vagy megkülönböztetésen (viśeṣeṇa) - (és) "sūkṣma" --szó szerint finom-- (sūkṣmaḥ) -vagyis az (ātmā) általános (sāmānya) -. Az (tad eva) (alkotja azt, ami úgy ismert, mint az ötös csoportja a)  Tanmātra-knak (tad-mātram) --finom elemeknek--, miknek formája (rūpam) általános (sāmānya) (és) kezdődik (ādi) a Hang-mint-olyannal (śabda) . (Például,) "a Tanmātra (, melynek neve) Hang-mint-olyan (śabda-tad-mātram... iti) , általános hang (śabda-sāmānyam) --ám nem specifikus, azaz valamilyen konkrét hang--.

A másik (négy) Tanmātra vagy Finom Elem (anyāni) olyan, mint ezek (evam)  (szintén) --azok olyanok, mint a Hang-mint-olyan Tanmātra--.

A kölcsönös függőség miatt (paraspara-apekṣitvāt) (mely létezik) a viṣaya --az aktivitás objektuma vagy terepe-- és viṣayī --az, aki tapasztalja az objektumot vagy mozgást az aktivitás terepén-- (viṣaya-viṣayiṇoḥ) , mint az Indriya-k --A Tapasztalás és Aktivitás Erői (indriya) -- (esetében) (vat) , még (api) eme (idam) ötös Tanmātra vagy Finom Elem csoport is (pañcakam-tanmātra) , valójában (eva... iti) az Egóhoz vagy Ahaṅkāra-hoz tartozik (āhaṅkārikam) ||21||


Még megjegyzések nélkül

fel


 22. Stanza

विषयाणां परस्परसाङ्कर्येण पृथिव्यादीनि कार्यम् — इत्याह


एतत्संसर्गवशात्स्थूलो विषयस्तु भूतपञ्चकताम्।
अभ्येति नभः पवनस्तेजः सलिलं च पृथ्वी च॥२२॥


एतेषां संसर्गवशात्परस्परसङ्घर्षसामर्थ्याद्यो विशेषः स्थूलो विषयः स एव भूतरूपतां याति। तथा हि — शब्दतन्मात्रात्शब्दविशेषो नभो जायते शब्दस्पर्शाभ्यां पवनो रूपसंयुक्ताभ्यामेताभ्यां तेजश्चैभ्यो रसयुक्तेभ्यश्चापो गन्धसंयुक्तेभ्यश्च पृथ्वी — इति पञ्च महाभूतानि कार्यं कारणानुगुणमिति कृत्वैकोत्तरगुणानि — इति। एवमेषा प्रकृतिः कार्यकारणात्मा पुरुषस्य परमेश्वरस्येच्छया भोग्यतया प्रवृत्ता — इति षट्त्रिंशत्तत्त्वात्मकं जगद्विभज्य प्रतितत्त्वं निरूपितम्॥२२॥

Viṣayāṇāṁ parasparasāṅkaryeṇa pṛthivyādīni kāryam — Ityāha


Etatsaṁsargavaśātsthūlo viṣayastu bhūtapañcakatām|
Abhyeti nabhaḥ pavanastejaḥ salilaṁ ca pṛthvī ca||22||


Eteṣāṁ saṁsargavaśātparasparasaṅgharṣasāmarthyādyo viśeṣaḥ sthūlo viṣayaḥ sa eva bhūtarūpatāṁ yāti| Tathā hi — Śabdatanmātrātśabdaviśeṣo nabho jāyate śabdasparśābhyāṁ pavano rūpasaṁyuktābhyāmetābhyāṁ tejaścaibhyo rasayuktebhyaścāpo gandhasaṁyuktebhyaśca pṛthvī — Iti pañca mahābhūtāni kāryaṁ kāraṇānuguṇamiti kṛtvaikottaraguṇāni — Iti| Evameṣā prakṛtiḥ kāryakāraṇātmā puruṣasya parameśvarasyecchayā bhogyatayā pravṛttā — Iti ṣaṭtriṁśattattvātmakaṁ jagadvibhajya pratitattvaṁ nirūpitam||22||

"Egy okozat vagy produktum (kāryam) a Pṛthivī --föld, a 36. tattva vagy kategória-- (pṛthivī) , stb. (ādīni) (formájában) (feltárul) a viṣaya vagy objektumok --Finom Elemek-- (viṣayāṇām... iti) kölcsönös keveredéséből (paraspara-sāṅkaryeṇa) "; (Abhinavagupta) beszélt (āha) (erről a 22. versszakban) :


Eme (Tanmātra-k vagy Finom Elemek) (etad) keveredése (saṁsarga) által (vaśāt) , a durva (sthūlaḥ) objektuma vagy terepe (egy egóval felruházott limitált létező) aktivitásnak (viṣayaḥ) , öt elem csoportjává válik (pañcakatām-bhūta-abhyeti) (, melyek neve:) Éter vagy Tér (nabhaḥ) , Levegő (pavanaḥ) , Tűz (tejas) , Víz (salilam) és (ca) Föld (pṛthvī) ||22||


Eme (Tanmātra-k vagy Finom Elemek) (etaṣām) keveredése (saṁsarga) által (vaśāt) , (vagyis,) kölcsönös (paraspara) surlódásuk (saṅgharṣa) miatt (sāmarthyāt) , eme bizonyos objektuma vagy terepe (egy egóval felruházott limitált létezőnek) (viṣayaḥ... saḥ eva) , ami --az aktivitás objektuma vagy terepe-- (yaḥ) (most) kimondottan (viśeṣaḥ) durva (sthūlaḥ) , felölti a formáját (rūpatām yāti) (másik öt) elemnek (bhūta) . Például (tathā hi) : A Finom Elemből (tanmātrāt) (, melynek neve) Hang-mint-olyan --tattva vagy kategória 27-- (śabda) , az Éter vagy Tér --tattva 32-- (nabhaḥ) megszületik (jāyate) , minek speciális jellemzője (viśeṣaḥ) a hang (śabda) . A Hang-mint-olyanból és Tapintás-mint-olyanból --tattva 27 és 28-- (śabda-sparśābhyām) , a Levegő --tattva 33-- (pavanaḥ) (születik) . És (ca) ebből a kettőből --Hang-mint-olyan és Tapintás-mint-olyan-- (etābhyām) , kombinálva (saṁyuktābhyām) a Forma vagy Szín-mint-olyannal --tattva 29-- (rūpa) , a Tűz --tattva 34-- (tejas) (születik) . Szintén (ca) ezekből --Hang-mint-olyan, Tapintás-mint-olyan, Forma vagy Szín-mint-olyan, tattva 27-29-- (ebhyaḥ) , kombinálva (yuktebhyaḥ) az Íz-mint-olyannal --tattva 30-- (rasa) , a Víz --tattva 35-- (āpas) (születik) . És (végül) (ca) , e négy kombinációjából -- Hang-mint-olyan, Tapintás-mint-olyan, Forma vagy Szín-mint-olyan és Íz-mint-olyan, tattva-k 27-30-- (saṁyuktebhyaḥ) a Szag-mint-olyannal --tattva 31-- (gandha) , a Föld --tattva 36-- (pṛthvī) (születik) . Így (iti) (jön létre) az öt (pañca) Nagy Elem --a Durva Elemek, melyek alkotják a tattva-kat 32-36-ig--. (mahā-bhūtāni) "(Eme öt Nagy Elem esetében) a jellemzők (guṇāni) növekednek eggyel (eka-uttara... iti) ", (mindig) szem előtt tartva (iti kṛtvā) (a szabályt, miszerint) "egy okozatnak vagy produktumnak (kāryam) mindig hasonló jellemzői vannak (anuguṇam) , mint annak okának (kāraṇa) ". Így (evam) , eme (eṣā) Prakṛti (prakṛtiḥ) minek természete (ātmā) (a kapcsolat) ok (kāraṇa) (és) okozat között (kārya) , létezik (pravṛttā) , mint a Puruṣa élvezetének (puruṣasya) tárgya (bhogyatayā) , a Legfőbb Úr (parama-īśvarasya) Akarata által (icchayā) . Ezért (iti) , az univerzum (jagat) harminchat tattva vagy kategória (összességére való) (ṣaṭtriṁśat-tattva-ātmakam) felosztásának (folyamatában) (vibhajya) , (ezen) tattva(-k) mindegyike (prati-tattvam) ki lett fejtve (nirūpitam) (Abhinavagupta által szintén) ||22||


Még megjegyzések nélkül

fel


 23. Stanza

मायाकञ्चुकवत्प्रकृतेः कञ्चुकतां पुरुषं प्रति आह


तुष इव तण्डुलकणिकामावृणुते प्रकृतिपूर्वकः सर्गः।
पृथ्वीपर्यन्तोऽयं चैतन्यं देहभावेन॥२३॥


अयमपि प्राधानिकः सर्गो धरापर्यन्तस्तण्डुलकणं यथा तुषो धान्यचर्म आवृणुते समाच्छादयति तथैव मायाकञ्चुकेन कम्बुकस्थानीयेन समावृतं चैतन्यं पुनरपि तुषस्थानीयेन देहभावेनैतत् समावृणुते तत्प्रतिप्राकारतया स्थगयति। अत्रेमे प्रमातारः कलाभिरिन्द्रियमात्राभिर्विशेषान्ताभिर्देहस्वभावाः सकलाः — इत्युच्यन्ते विशेषवर्जिता विदेहाः प्रलयाकलाः — इति च। एवं शिवादिसकलान्तप्रमातृसप्तकसनाथं रुद्रक्षेत्रज्ञाधिष्ठितं जगत् — इति॥२३॥

Māyākañcukavatprakṛteḥ kañcukatāṁ puruṣaṁ prati āha


Tuṣa iva taṇḍulakaṇikāmāvṛṇute prakṛtipūrvakaḥ sargaḥ|
Pṛthvīparyanto'yaṁ caitanyaṁ dehabhāvena||23||


Ayamapi prādhānikaḥ sargo dharāparyantastaṇḍulakaṇaṁ yathā tuṣo dhānyacarma āvṛṇute samācchādayati tathaiva māyākañcukena kambukasthānīyena samāvṛtaṁ caitanyaṁ punarapi tuṣasthānīyena dehabhāvenaitat samāvṛṇute tatpratiprākāratayā sthagayati| Atreme pramātāraḥ kalābhirindriyamātrābhirviśeṣāntābhirdehasvabhāvāḥ sakalāḥ — Ityucyante viśeṣavarjitā videhāḥ pralayākalāḥ — Iti ca| Evaṁ śivādisakalāntapramātṛsaptakasanāthaṁ rudrakṣetrajñādhiṣṭhitaṁ jagat — Iti||23||

(Abhinavagupta) azt mondta (most) (āha) (, hogy) a Prakṛti --tattva 13-- esetében (prakṛteḥ) , ahogy az a Māyā-val és az (ő öt) Kañcuka-jával vagy Burkával (māyā-kañcuka-vat) , ő --Prakṛti-- (szintén) egy Kañcuka-vá válik (kañcukatām) a Puruṣa --12. tattva, a korlátolt individuum-- (puruṣam) tekintetében (prati) :


Eme (ayam) Prakṛti-hez tartozó (prakṛti-pūrvakaḥ) kiáradása (a tattva-knak vagy kategóriáknak) (sargaḥ) , ami véget ér (paryantaḥ) Pṛthvī-ben --más néven Pṛthivī vagy Föld, az utolsó tattva--, (pṛthvī) befedi (āvṛṇute) Caitanya-t --Abszolút Szabadsággal felruházott Tudatosság-- (caitanyam) , a deha vagy fizikai test (deha) állapotával (bhāvena) , úgy, ahogy (iva) a héj (tuṣaḥ) (befed) egy apró rizsszemet (taṇḍula-kaṇikām) ||23||


Miképp (yathā) a héja (tuṣaḥ) (vagy) külső rétege egy gabonaszemnek (dhānya-carma) befedi (āvṛṇute) (vagy) eltakarja (samācchādayati) a rizsszemet (taṇḍula-kaṇam) , úgy eme (tathā eva) bizonyos (ayam api) Prakṛti-hez tartozó (prādhānikaḥ) kiáradása (a tattva-knak vagy kategóriáknak) (paryantaḥ) , mi véget ér a Földben --tattva 36-- (dharā) , teljesen befedi (samāvṛṇute) eme (etad) Caitanya-t vagy Szabad Tudatosságot (caitanyam) még (api) egyszer (punar) a deha vagy fizikai test (deha) állapotával (bhāvena)  -ami a héját vagy a külső rétegét reprezentálja egy gabonaszemnek (tuṣa-sthānīyena) -, mivel (egy ilyen Caitanya már eleve be lett) fedve (samāvṛtam) Māyā és (az ő öt) Kañcuka-jával vagy Burkával (māyā-kañcukena) -ami reprezentálja (sthānīyena) a korpát --a belső réteget, ami befedi magát a szemet--- (kambuka) . (és) a tattva-k eme kiáradása, mely a Prakṛti-ből származik) befedi (sthagayati) (ezt a Caitanya-t vagy Abszolút Szabadsággal teli Tudatosságot) , úgy (, mint) Annak --Caitanya-nak-- külső sánca (tat-pratiprākāratayā) .

Ebben a kontextusban (atra) , a Sakala-k (sa-kalāḥ) úgy mond (iti ucyante) , ezek (ime) a tapasztalók vagy tudók (pramātāraḥ) , kiknek természete (svabhāvāḥ) a fizikai testen (alapszik) (deha) , (és kik fel van ruházva) kalā-kkal (kalābhiḥ) , amik csupán erők (indriya-mātrābhiḥ) , (melyek) (egy ilyen deha vagy fizikai test) sajátos jellemzőiben (viśeṣa) végződnek (antābhiḥ) . Szintén (iti ca) , a Pralayākala-k (pralaya-akalāḥ) (úgy mond a tapasztalók vagy tudók) , akik test nélküliek --akik túl vannak a test körén-- (vi-dehāḥ) (és ezért) híján vannak (varjitāḥ) (az említett) sajátos jellemzőknek (viśeṣa) .

Így (evam) , az univerzumot (jagat) felszabadult és kötött létezők (rudra-kṣetrajña) lakják (adhiṣṭhitam) , melyek birtokolják (sanātham) a tapasztalók vagy tudók (pramātṛ) hetes csoportját (saptaka) , kedzve (ādi) Śiva-val (śiva) , (egészen) a Sakala (sakala... iti) -ig (anta) ||23||


Még megjegyzések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza Stanzák 16-19 Fel  Folytatás Stanzák 24-27