| Töltsd le és telepítsd a nélkülözhetetlen betűtípusokat(s) Hogy megtekinthesd a Szanszkritot annak teljes fényében Olvass Transzliteráció (2) (magyar) hogy teljes mértékben átlásd a transzliterációs rendszert |
Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 44-50 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus
Normál fordítás
|
Bevezetés
A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenkettedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.
Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.
Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.
Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.
Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.
44. Stanza
क्रियाज्ञानेच्छामुखेन परशक्तौ यन्न विश्राम्यति तन्न किञ्चित् — इत्याह
इष्यत इति वेद्यत इति सम्पाद्यत इति च भास्वरूपेण।
अपरामृष्टं यदपि तु नभःप्रसूनत्वमभ्येति॥४४॥
यद्वस्तु वस्तुवृत्तेन बहिर्विद्यमानमपि तद्यदीच्छाज्ञानक्रियामुखेन भास्वरेणैतच्छक्तित्रयसामरस्यात्मकपराशक्तिस्फारमयेन बोधेन न परामृष्टं तत्प्रख्योपाख्याविकलं गगनपुष्पतुल्यम्। अनेन च सद्वृत्त्यूर्ध्ववर्तित्रिशूलात्मकवृत्तिवीर्यं सूचितम्॥४४॥
Kriyājñānecchāmukhena paraśaktau yanna viśrāmyati tanna kiñcit — Ityāha
Iṣyata iti vedyata iti sampādyata iti ca bhāsvarūpeṇa|
Aparāmṛṣṭaṁ yadapi tu nabhaḥprasūnatvamabhyeti||44||
Yadvastu vastuvṛttena bahirvidyamānamapi tadyadīcchājñānakriyāmukhena bhāsvareṇaitacchaktitrayasāmarasyātmakaparāśaktisphāramayena bodhena na parāmṛṣṭaṁ tatprakhyopākhyāvikalaṁ gaganapuṣpatulyam| Anena ca sadvṛttyūrdhvavartitriśūlātmakavṛttivīryaṁ sūcitam||44||
(Abhinavagupta) azt mondta (āha) (a 44. versszakban:) Az (tad) semmi (na kiñcid) --az egyáltalán nem létezik--, ami (yad) nem (na) a Legfőbb Śakti-n (para-śaktau) nyugszik (viśrāmyati) az Akarat (icchā), Tudás (jñāna) (és) Cselekvés (kriyā... iti) által (mukhena):
Bár (api tu), ami (yad) nem érintett (aparāmṛṣṭam) a (Bodha vagy Tudatosság) által, minek természete (sva-rūpeṇa) a Ragyogás (bhā), az "ez vágyott (iṣyate iti)", "ez tudott (vedyate iti)" és (ca) "ez végrehajtott" (sampādyate iti) (formájában), (az olyan állapothoz) tartozik (abhyeti), (mint) virágnak lenni (prasūnatvam) az égen (nabhas) --azaz egyáltalán nem létezik--||44||
Még (api) egy olyan dolog is (vastu), ami (yad) ténylegesen jelen van (vastu-vṛttena... vidyamānam) kívül (bahis), ha (yadi) az (tad) nem (na) érintett (parāmṛṣṭam) az Akaraton (icchā), Tudáson (jñāna) (és) Cselekvésen (kriyā) keresztül (mukhena) a ragyogó (bhāsvareṇa) Tudatosság által (bodhena), ami telve van (mayena) a Legfőbb (parā) Śakti vagy Erő (śakti) lüktetésével (sphāra), ami megjelenik (ātmaka) eme (etad) három (traya) erő (śakti) --Akarat, Tudás és Cselekvés-- egyesült formájában (sāmarasya), (majd) eme (dolog) (tad), lévén elkülönül (vikalam) a prakhyā-tól vagy annak vágyától, hogy az egyén tudásának tárgyává váljon (prakhyā) (és) upākhyā-tól vagy a vágytól, hogy valaki más tudásának tárgyává váljon (upākhyā), olyan, mint (tulyam) egy virág (puṣpa) az égen (gagana). Eme (Tudatosság három Erejéről szóló kijelentés) által (anena ca) (szintén) jelezve lett (sūcitam) az aktív potencialitás vagy életerő (vṛtti-vīryam), ami alkotja (ātmaka) a felfelé fordított (ūrdhva-varti) szigonyt (triśūla) (ami jelzi a) létezést (sat-vṛtti) ||44||
Jelenleg még kifejtések nélkül
45. Stanza
एतच्छाक्तपदावेशमस्यानुवदञ्छाम्भवपदसमापत्त्या तन्मयीभावमाविर्भावयति
शक्तित्रिशूलपरिगमयोगेन समस्तमपि परमेशे।
शिवनामनि परमार्थे विसृज्यते देवदेवेन॥४५॥
तदित्थं समस्तमपि एतत् सत्तामात्ररूपत्वात्प्रोक्तब्रह्मपरमार्थं शक्तित्रिशूलपरिगमयोगेन निर्णीतयुक्त्या पराशक्तिसमापत्तिक्रमेण शिवनामनि परमार्थे अनवच्छिन्नचिदानन्दैकघने परमेश्वरे स्वस्मिन्स्वभावे विसृज्यते — अन्तर्मुखविमर्शनप्रकर्षात्तत्समावेशेन तन्मयीभावमापाद्यते देवानां ब्रह्मादिसदाशिवान्तानां सर्वप्रकाशानामिन्द्रियाणां च देवेन प्रभुणा परमशिवेनैव नह्यत्रान्यस्य कस्यचित्कर्तृत्वं घटते नाप्येतद्व्यतिरिक्तोऽन्यः कश्चित्प्रमातास्त्यस्यैव च भगवतस्तत्तद्भूमिकाधिरोहिणस्तत्तद्रुद्रक्षेत्रज्ञादिप्रमातृरूपतया स्फुरणम् — इति देवदेवेन इति युक्तैवोक्तिः। तदित्थं विसर्गवृत्तिर्दर्शिता॥४५॥
Etacchāktapadāveśamasyānuvadañchāmbhavapadasamāpattyā tanmayībhāvamāvirbhāvayati
Śaktitriśūlaparigamayogena samastamapi parameśe|
Śivanāmani paramārthe visṛjyate devadevena||45||
Taditthaṁ samastamapi etat sattāmātrarūpatvātproktabrahmaparamārthaṁ śaktitriśūlaparigamayogena nirṇītayuktyā parāśaktisamāpattikrameṇa śivanāmani paramārthe anavacchinnacidānandaikaghane parameśvare svasminsvabhāve visṛjyate — Antarmukhavimarśanaprakarṣāttatsamāveśena tanmayībhāvamāpādyate devānāṁ brahmādisadāśivāntānāṁ sarvaprakāśānāmindriyāṇāṁ ca devena prabhuṇā paramaśivenaiva nahyatrānyasya kasyacitkartṛtvaṁ ghaṭate nāpyetadvyatirikto'nyaḥ kaścitpramātāstyasyaiva ca bhagavatastattadbhūmikādhirohiṇastattadrudrakṣetrajñādipramātṛrūpatayā sphuraṇam — Iti devadevena iti yuktaivoktiḥ| Taditthaṁ visargavṛttirdarśitā||45||
(Abhinavagupta, még mindig) értekezik (asya anuvadan) erről (etad) a Śakti vagy az Erő (śākta) állapotába való (pada) belépésről (āveśam) (a harmadik Brahma esetében, és most) bemutatja (āvirbhāvayati) a Vele (Śakti-val) való (tad) teljes önazonosítást (mayī-bhāvam), Śambhu Állapotába --Śiva Állapota-- (śāmbhava-pada) való teljes elmerülés által (samāpattyā):
Az Egész --a harmadik Brahma-- (samastam api) kiterjed (visṛjyate) az istenek (deva) Istene által (devena) a Legfőbb Úrba (parama-īśe), kinek neve (nāmani) Śiva (śiva), Aki a Legmagasabb Valóság (parama-arthe), annak --a harmadik Brahma-nak-- az erők szigonya --Akarat, Tudás és Cselekvés-- (śakti-triśūla) elérésén (parigama) keresztül (yogena)||45||
Így (tad ittham), az "Egész" (samastam api) (ami említve volt a versszakban), az (etad) ami valójában (parama-artham) a korábban (prokta) tárgyalt (harmadik) Brahma (ahogy azt kifejtette a 43. versszak) (brahma), mivel Annak természete (rūpatvāt) csupán (mātra) a Létezés (sattā). (Ez "az Egész") kiterjesztésre kerül (visṛjyate) annak --a harmadik Brahma-nak-- (parigama) az erők (śakti) szigonya (triśūla) elérésén keresztül (yogena), azaz a módszeren --úton-- keresztül (krameṇa), (ami) a Legmagasabb (parā) Śakti-ban vagy Erőben (śakti) való teljes elmerülés (samāpatti), ami megfelelően (yuktyā) elemezve lett (nirṇīta). (Hová van Az kiterjesztve?) A Legfőbb Úrba (parama-īśe), kinek neve (nāmani) Śiva (śiva), Aki a Legfőbb Valóság (parama-arthe), (Aki) a zavartalan (anavacchinna) Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) egy (eka) összetett egysége (ghane) (és) Aki az egyén saját (svasmin) esszenciális természete (sva-bhāve). (A "visṛjyate" vagy "Kiterjesztésre került" kifejezés alatt Abhinavagupta azt érti, hogy) a belső (antarmukha) Śakti (vimarśana) intenzitása és felsőbbrendűsége miatt (prakarṣāt), (az Én-tudatosság formájában), az létrehozta (āpādyate), a Vele (Śakti-val) való (tad) teljes önazonosítást (mayī-bhāvam), (az említett Egész, vagyis a harmadik Brahma) Belé (Śakti-ba) való (tad) behatolása által (samāveśena). (És ki által kiviteleződik egy ilyen kiterjesztés?) Valójában (eva) az istenek (devānām), kik kezdődnek (ādi) Brahmā-val (brahma) (és) végződnek (antānām) Sadāśiva-val (sadāśiva) és emellett (ca) a mindent (sarva) megnyilvánító (prakāśānām) tapasztalás erőinek (indriyāṇām) Istene -azaz az Úr Paramaśiva (prabhuṇā parama-śivena)- által (devena). Semmilyen más (nahi... anyasya kasyacid) végrehajtó (kartṛtvam) nem lehetséges (ghaṭate) ezzel kapcsolatban (atra), és még csak nem is létezik (na... asti-api) egy másik (kaścid) tapasztaló vagy megismerő sem (pramātā), ami Tőle (etad) különbözne (vyatiriktaḥ). És (ca) (ennek eredményeképpen,) a villanó megnyilvánulás (sphuraṇam), a számos (tad-tad) tapasztaló vagy tudó (pramātṛ) formájában (rūpatayā), mint Rudra-k --felszabadult létezők-- (rudra), korlátolt individuumok (kṣetrajña), stb. (ādi) csupán eme Szerencsés Úrhoz tartoznak (asya eva - bhagavataḥ), Aki létrehoz vagy felemel (adhirohiṇaḥ) különböző (tad-tad) szinteket (bhūmikā). Így (iti), az "Istenek istene" (deva-devena iti) kifejezés (uktiḥ) (a versszakban) kétséget kizáróan (eva) helytálló (yuktā).
Ezen a módon (tad ittham) a kiterjesztő (visarga) aktivitás (vṛttiḥ) bemutatásra került (darśitā)||45||
Jelenleg még kifejtések nélkül
46. Stanza
एवमियता भेदात्मनो नररूपस्य जगतो भेदाभेदात्मकशाक्तपदाध्यारोहेणाभिन्नचिद्घनशिवसामरस्यापत्तिमुपसंहारदृशा प्रदर्श्येदानीं चिदेकघनः शिव एव शक्तिरूपतयोल्लास्य नरात्मकविश्वरूपतया स्फुरति न तु शिवव्यतिरिक्तं शक्तिनरयोः किमपि रूपं शिव एव त्वित्थं निजरसाश्यानतया स्फुरति — इति प्रसरयुक्तिं महामन्त्रस्फारमयीं दर्शयति
पुनरपि च पञ्चशक्तिप्रसरणक्रमेण बहिरपि तत्।
अण्डत्रयं विचित्रं सृष्टं बहिरात्मलाभेन॥४६॥
चिदानन्देच्छाज्ञानक्रियाख्यशक्तिपञ्चकसामरस्यात्मा यः परमशिवस्तेन चिदादिशक्तिप्राधान्यप्रथनात्मकशिवशक्तिसदाशिवेश्वरशुद्धविद्याख्यभूमिकोन्मीलनयुक्त्या तद् अण्डत्रयं विचित्रमिति तत्तद्भुवनादिरूपं सृष्टं बहिरात्मलाभेन इति बाह्याभासात्मतया स्वात्मनः प्रदर्शनेन। पुनरपि इत्यनेनैतद्दर्शयति — यत्परमशिव एव स्वतन्त्रः सदा स्वभित्तौ विश्वप्रपञ्चोल्लासनविलापनक्रीडां स्वात्मानतिरिक्तामप्यतिरिक्तामिवादर्शयन्नेवमित्थं स्थितो न तु तद्व्यतिरिक्तं किमप्यस्तीति॥४६॥
Evamiyatā bhedātmano nararūpasya jagato bhedābhedātmakaśāktapadādhyāroheṇābhinnacidghanaśivasāmarasyāpattimupasaṁhāradṛśā pradarśyedānīṁ cidekaghanaḥ śiva eva śaktirūpatayollāsya narātmakaviśvarūpatayā sphurati na tu śivavyatiriktaṁ śaktinarayoḥ kimapi rūpaṁ śiva eva tvitthaṁ nijarasāśyānatayā sphurati — Iti prasarayuktiṁ mahāmantrasphāramayīṁ darśayati
Punarapi ca pañcaśaktiprasaraṇakrameṇa bahirapi tat|
Aṇḍatrayaṁ vicitraṁ sṛṣṭaṁ bahirātmalābhena||46||
Cidānandecchājñānakriyākhyaśaktipañcakasāmarasyātmā yaḥ paramaśivastena cidādiśaktiprādhānyaprathanātmakaśivaśaktisadāśiveśvaraśuddhavidyākhyabhūmikonmīlanayuktyā tad aṇḍatrayaṁ vicitramiti tattadbhuvanādirūpaṁ sṛṣṭaṁ bahirātmalābhena iti bāhyābhāsātmatayā svātmanaḥ pradarśanena| Punarapi ityanenaitaddarśayati — Yatparamaśiva eva svatantraḥ sadā svabhittau viśvaprapañcollāsanavilāpanakrīḍāṁ svātmānatiriktāmapyatiriktāmivādarśayannevamitthaṁ sthito na tu tadvyatiriktaṁ kimapyastīti||46||
Miután bemutatta (pradarśya) részletesen (evam iyatā), egy összegző nézőpont szerint (upasaṁhāra-dṛśā), a duális (bheda-ātmanaḥ) univerzum (jagataḥ) -minek formája (rūpasya) (mind ez az összes) nara vagy limitált individuum (nara)- belépése (āpattim) a Śiva-val való (śiva) önazonosítás állapotába (sāmarasya), Aki egy osztatlan (abhinna) egysége (ghana) a Tudatosságnak (cit), annak --az univerzumnak-- a Śakti-hoz vagy Erőhöz --tattva-k 3-5-ig-- (śākta) tartozó állapotba (pada) való felemelkedésén keresztül (adhyāroheṇa), mely az egység (abheda), dualitásban való (bheda) jelenlétéből áll (ātmaka), most (idānīm) (tanítva van, hogy) Śiva (śivaḥ) Maga (eva), a Tudatosság (cit) egy (eka) összetett egysége (ghanaḥ), Śakti (śakti) formájában (rūpatayā) való megjelenése által (ullāsya), ragyog (sphurati) az univerzumként (viśva-rūpatayā), mely korlátolt individuumokból (nara) áll (ātmaka). Bár (tu), nincs (na... kimapi) forma (rūpam), legyen az akár Śakti --a Legfőbb Erő-- vagy nara --a korlátolt individuum-- (śakti-narayoḥ) esete, ami különbözne (vyatiriktam) Śiva-tól (śiva), hanem (tu) (az) Maga (eva) Śiva (śivaḥ), (Aki) ragyog (sphurati) Saját Ízével --Gyönyörével--, megszilárdulva (nija-rasa-āśyānatayā) ilyen módon (ittham). Így (iti), (hogy bizonyítsa ezt az Igazságot, Abhinavagupta, a 46. versszakban,) bemutat (darśayati) egy özönszerű (prasara) érvet (yuktim), ami csordultig telve van (mayīm) a Nagy (mahā) Mantra (mantra) --Aham vagy Én-- vibrációjával (sphāra):
És (ca) még egyszer (punar api), eme (tad) csodálatos és változatos (vicitram) hármasa (trayam a tojásoknak (aṇḍa), ki van árasztva (sṛṣṭam) (a Legfőbb Śiva által) kívülre (bahis api) az (Ő) öt (pañca) erejének (śakti) kiterjesztése (prasaraṇa) módszerén keresztül (krameṇa), azzal a céllal, hogy Önmagát (ātma) kívül (bahis) tapasztalja (lābhena)||46||
Paramaśiva --a Legfőbb Śiva-- (parama-śivaḥ) Az, Akinek esszenciája (ātmā yaḥ) egy egységéből (áll) (sāmarasya) az öt erő (pañcaka-śakti) csoportjának, mik úgy ismertek, mint (ākhya) a Tudatosság (cit), a Gyönyör (ānanda), az Akarat (icchā), a Tudás (jñāna) (és) a Cselekvés (kriyā) (Erőinek). "A (tad) csodálatos és változatos (vicitram) hármasa (trayam) a tojásoknak (aṇḍa... iti)" (kifejezés) (a versszakban, azt jelenti,) ami különböző (tad-tad) világokból (bhuvana), stb. (ādi) áll (rūpam) --azaz Māyā, Prakṛti és Pṛthivī tojásai--. (A kifejezés) "azzal a céllal, hogy Önmagát (ātma) kívül (bahis…iti) tapasztalja (lābhena)" (azt jelenti:) azért, hogy lássa (pradarśanena) Saját Énjét (sva-ātmanaḥ), mint egy külső, villanó megnyilvánulás (bāhya-ābhāsa-ātmatayā). (Összefoglalva, eme csodálatos és változatos hármasa a tojásoknak) kiárad --megnyilvánul-- (sṛṣṭam) Általa (tena) az állapotok (bhūmikā) egy feltárulásán (unmīlana) keresztül (yuktyā), melyek neve (ākhya) "Śiva, Śakti, Sadāśiva, Īśvara és Śuddhavidyā" (śiva-śakti-sadāśiva-īśvara-śuddhavidyā), amik (a fent említett öt) erő (śakti) (,mint) a Tudatosság (Ereje) (cit), stb. (ādi) dominanciájának (prādhānya) megjelenítésén (prathana) alapszik (ātmaka). (Miért? Abból a célból, hogy Önmagát kívül tapasztalja).
Ő bemutatja (darśayati), eme (univerzumot kívül) (tad) ezen (módszer) által (mi ki lett fejtve az utolsó szakaszban) (anena) "még (api) egyszer (punar... iti)". (Más szavakkal, az előző állítás azt jelenti,) hogy (yad) Paramaśiva (paramaśivaḥ) Maga (eva), a Szabad (svatantraḥ), mindig (sadā) mutatva tartja (ādarśayan... sthitaḥ) Saját vásznán (sva-bhittau) az univerzális (viśva) sokrétűség (prapañca) megnyilvánításának (ullāsana) (és) visszavonásának (vilāpana) Játékát (krīḍām) ezen a módon (evam ittham), azaz (bemutatván eme Játékot) úgy, mintha az különböző (atiriktām) volna (iva) Tőle (sva-ātma), bár (api) nem különbözik (anatiriktām) Tőle (sva-ātma). Mindazonáltal (tu) "nem létezik semmi (na... kimapi asti), mi különbözne (vyatiriktam) Tőle (tad... iti)"||46||
Jelenleg még kifejtések nélkül
47-50. Stanzák
इत्थं विश्वोल्लासनविलायनक्रीडाशीलो भगवान् यः शिव इति व्यपदिश्यते स कतमः कुत्र तिष्ठति कतमेन वा प्रमाणेन प्रसिद्धः — इत्याशङ्क्य सर्वेषां स्वात्मैव शिवः सर्वत्रादिसिद्धतया स्फुरन्सर्गादीन्विदधाति — इत्यस्मच्छब्दवाचकैः शब्दैः प्रतिपादयति
इति शक्तिचक्रयन्त्रं क्रीडायोगेन वाहयन्देवः।
अहमेव शुद्धरूपः शक्तिमहाचक्रनायकपदस्थः॥४७॥
मय्येव भाति विश्वं दर्पण इव निर्मले घटादीनि।
मत्तः प्रसरति सर्वं स्वप्नविचित्रत्वमिव सुप्तात्॥४८॥
अहमेव विश्वरूपः करचरणादिस्वभाव इव देहः।
सर्वस्मिन्नहमेव स्फुरामि भावेषु भास्वरूपमिव॥४९॥
द्रष्टा श्रोता घ्राता देहेन्द्रियवर्जितोऽप्यकर्तापि।
सिद्धान्तागमतर्कांश्चित्रानहमेव रचयामि॥५०॥
इति — व्याख्यातेन प्रकारेण चिदादिशक्तिपञ्चकाक्षिप्तोऽनन्तो यः शक्तिसमूहस्तदेव यन्त्रं क्रीडायोगेन वाहयन् अरघट्टघटीयन्त्रन्यायेन सृष्ट्याद्युन्मज्जननिमज्जनहेलाक्रमेण विपरिवर्तयन्नहमेवेति देवः सर्वप्राणिनामहमित्यनाहतो नादात्मा पराहन्ताचमत्कारसारः स्वात्मपरामर्शः स एव सर्वस्यानपह्नवनीयोऽयं स्वात्मैव देवः क्रीडनशीलः स्फुरतीति। अनेन स्वस्वरूपनिष्ठ एव शिव इति प्रतिपादितम्। तथा शुद्धरूप इति कल्पनातिक्रान्तगोचरः। अन्यच्च शक्तीनां करणदेवतानां विषयाहरणत्यागादिव्यवहारस्वातन्त्र्यदातृ यन् महाचक्रनायकपदं तत्र तिष्ठति तत्स्थः। यतः करणशक्तीनां चैतन्यविश्रान्तिं विना स्वरूपसत्ता न विद्यतेऽतः शक्तिमन्तमेव स्वरूपासादनायानवरतं भजन्ते — इत्यनेन सर्वप्रमातृहृदयाधिष्ठातृत्वाद्भगवतो नियतभुवनाधिष्ठातृत्वं परिहृतम्। तथा यदिदं किञ्चिद्विश्वतयाभिमतं तत्सर्वमादर्शप्रतिबिम्बन्यायेन मय्येव भाति व्याख्यातरूपास्मदर्थविश्रान्तमेवावभासतेऽहन्तासारमेव स्फुरतीति यावत्। तथा मत्त इति — पूर्णादहमिति रूपात्स्वात्मनः सकलं निःशेषमिदं विश्वं प्रसरति प्रमात्रपेक्षयापहृततया स्फुरति। कथम् — इत्याह स्वप्नविचित्रत्वमिव सुप्तादिति यथा निद्रितात्प्रमातुः स्वप्नावस्थायां बाह्यपदार्थाभावेऽपि पुरप्राकारदेवगृहादि नानाश्चर्यं स्वप्नपदार्थवैचित्र्यमविद्यादिपरिकल्पितकारणान्तराभावात्स्वसंविदुपादानमेव प्रसरति तथैव तीर्थान्तरनियमितकारणान्तरानुपपत्तेरनवच्छिन्नचिदानन्दैकघनादहमिति रूपाद्विश्वमिति। तथा अहमेव विश्वरूप इत्यादि। अहमित्येव यः पूर्णश्चैतन्यपरामर्श एष एवास्मि नानादेहादिप्रमातृतासमापन्नो विश्वरूप आगोपालबालाङ्गनादिष्वन्तरभेदेन स्फुरणाद्विश्वानि ममैव रूपाणीति यावत्। क इव करचरणादिस्वभावो देह इव यथा सामान्येन सर्वेषामेको देहः करचरणादिस्वभावः प्रतिप्रमातृ स्वालक्षण्येन नानारूपस्तथैवैकश्चैतन्यलक्षणः पदार्थः सर्वावासत्वाद्विश्वरूप इति। तथा सर्वस्मिन् प्रमातृप्रमाणप्रमेयरूपेऽस्मिन् अहमेव स्फुरामि सर्वस्य स्वात्मानुभवितृत्वेन प्रकाशनात्। कथं भावेषु भास्वरूपमिव इति यथा नानावस्तुषु भास्वरूपमतिशयेन द्योतनशीलं वस्तु देदीप्यते तथैव जडेऽस्मिञ्जगत्येकश्चिद्रूपोऽहमिति। अतश्च द्रष्टा इत्यादि — देहेन्द्रियवर्जितोऽपि चिन्मूर्तत्वादहमेव पश्यामि शृणोमि जिघ्रामि रसयामि स्पृशामि — इति सर्वत्र पूर्णाहन्ताविश्रान्तेः कृतकृत्यता। देहेन्द्रियवर्गो हि पश्यामीत्यादि मन्यते परं स्वापाद्यवस्थासु द्रष्टृत्वाद्यभावात्तस्माद्देहेन्द्रियादिवर्गसमुल्लासकस्तद्वर्जितोऽपि चिदानन्दैकघनः सर्वभूतहृदयान्तरचारी विषयोपभोगभोक्ता अस्मच्छब्दवाच्यः परः पुरुष एव। तथा च श्रुतिः
अपाणिपादो जवनो ग्रहीता पश्यत्यचक्षुः स शृणोत्यकर्णः।
स वेत्ति वेद्यं न च तस्यास्ति वेत्ता तमाहुरग्र्यं पुरुषं महान्तम्॥
इति। तथाकर्तापि सिद्धान्तागम इत्यादि स्वयमविधातापि देवमुनिमनुष्याद्याशयाविष्टः सङ्क्षेपविस्तारविवक्षयान्तःप्रतिभास्वरूपोऽहं सिद्धान्तादीन्नानाश्चर्यान्करोमि न पुनर्जडानां लोष्टस्थानीयानां देहेन्द्रियाणां तत्करणं शक्यम् — इति तत्तद्व्यवधानेनाहमेव सर्वप्रमाणनिर्मातेति। अनेन पराहन्तास्वरूपस्य स्वात्ममहेश्वरस्य सत्तायां न प्रमाणोपयोग उपपद्यत उपयुज्यते वा — इत्युक्तं स्यात्। एवमनपह्नवनीयोऽहमित्येवमनुभवितृतया सर्वेषां स्वात्मैव शिवः सर्वत्रावस्थितः सर्वप्रमाणेष्वादिसिद्ध इति॥५०॥
Itthaṁ viśvollāsanavilāyanakrīḍāśīlo bhagavān yaḥ śiva iti vyapadiśyate sa katamaḥ kutra tiṣṭhati katamena vā pramāṇena prasiddhaḥ — Ityāśaṅkya sarveṣāṁ svātmaiva śivaḥ sarvatrādisiddhatayā sphuransargādīnvidadhāti — Ityasmacchabdavācakaiḥ śabdaiḥ pratipādayati
Iti śakticakrayantraṁ krīḍāyogena vāhayandevaḥ|
Ahameva śuddharūpaḥ śaktimahācakranāyakapadasthaḥ||47||
Mayyeva bhāti viśvaṁ darpaṇa iva nirmale ghaṭādīni|
Mattaḥ prasarati sarvaṁ svapnavicitratvamiva suptāt||48||
Ahameva viśvarūpaḥ karacaraṇādisvabhāva iva dehaḥ|
Sarvasminnahameva sphurāmi bhāveṣu bhāsvarūpamiva||49||
Draṣṭā śrotā ghrātā dehendriyavarjito'pyakartāpi|
Siddhāntāgamatarkāṁścitrānahameva racayāmi||50||
Iti — Vyākhyātena prakāreṇa cidādiśaktipañcakākṣipto'nanto yaḥ śaktisamūhastadeva yantraṁ krīḍāyogena vāhayan araghaṭṭaghaṭīyantranyāyena sṛṣṭyādyunmajjananimajjanahelākrameṇa viparivartayannahameveti devaḥ sarvaprāṇināmahamityanāhato nādātmā parāhantācamatkārasāraḥ svātmaparāmarśaḥ sa eva sarvasyānapahnavanīyo'yaṁ svātmaiva devaḥ krīḍanaśīlaḥ sphuratīti| Anena svasvarūpaniṣṭha eva śiva iti pratipāditam| Tathā śuddharūpa iti kalpanātikrāntagocaraḥ| Anyacca śaktīnāṁ karaṇadevatānāṁ viṣayāharaṇatyāgādivyavahārasvātantryadātṛ yan mahācakranāyakapadaṁ tatra tiṣṭhati tatsthaḥ| Yataḥ karaṇaśaktīnāṁ caitanyaviśrāntiṁ vinā svarūpasattā na vidyate'taḥ śaktimantameva svarūpāsādanāyānavarataṁ bhajante — Ityanena sarvapramātṛhṛdayādhiṣṭhātṛtvādbhagavato niyatabhuvanādhiṣṭhātṛtvaṁ parihṛtam| Tathā yadidaṁ kiñcidviśvatayābhimataṁ tatsarvamādarśapratibimbanyāyena mayyeva bhāti vyākhyātarūpāsmadarthaviśrāntamevāvabhāsate'hantāsārameva sphuratīti yāvat| Tathā matta iti — Pūrṇādahamiti rūpātsvātmanaḥ sakalaṁ niḥśeṣamidaṁ viśvaṁ prasarati pramātrapekṣayāpahṛtatayā sphurati| Katham — Ityāha svapnavicitratvamiva suptāditi yathā nidritātpramātuḥ svapnāvasthāyāṁ bāhyapadārthābhāve'pi puraprākāradevagṛhādi nānāścaryaṁ svapnapadārthavaicitryamavidyādiparikalpitakāraṇāntarābhāvātsvasaṁvidupādānameva prasarati tathaiva tīrthāntaraniyamitakāraṇāntarānupapatteranavacchinnacidānandaikaghanādahamiti rūpādviśvamiti| Tathā ahameva viśvarūpa ityādi| Ahamityeva yaḥ pūrṇaścaitanyaparāmarśa eṣa evāsmi nānādehādipramātṛtāsamāpanno viśvarūpa āgopālabālāṅganādiṣvantarabhedena sphuraṇādviśvāni mamaiva rūpāṇīti yāvat| Ka iva karacaraṇādisvabhāvo deha iva yathā sāmānyena sarveṣāmeko dehaḥ karacaraṇādisvabhāvaḥ pratipramātṛ svālakṣaṇyena nānārūpastathaivaikaścaitanyalakṣaṇaḥ padārthaḥ sarvāvāsatvādviśvarūpa iti| Tathā sarvasmin pramātṛpramāṇaprameyarūpe'smin ahameva sphurāmi sarvasya svātmānubhavitṛtvena prakāśanāt| Kathaṁ bhāveṣu bhāsvarūpamiva iti yathā nānāvastuṣu bhāsvarūpamatiśayena dyotanaśīlaṁ vastu dedīpyate tathaiva jaḍe'smiñjagatyekaścidrūpo'hamiti| Ataśca draṣṭā ityādi — Dehendriyavarjito'pi cinmūrtatvādahameva paśyāmi śṛṇomi jighrāmi rasayāmi spṛśāmi — Iti sarvatra pūrṇāhantāviśrānteḥ kṛtakṛtyatā| Dehendriyavargo hi paśyāmītyādi manyate paraṁ svāpādyavasthāsu draṣṭṛtvādyabhāvāttasmāddehendriyādivargasamullāsakastadvarjito'pi cidānandaikaghanaḥ sarvabhūtahṛdayāntaracārī viṣayopabhogabhoktā asmacchabdavācyaḥ paraḥ puruṣa eva| Tathā ca śrutiḥ
Apāṇipādo javano grahītā paśyatyacakṣuḥ sa śṛṇotyakarṇaḥ|
Sa vetti vedyaṁ na ca tasyāsti vettā tamāhuragryaṁ puruṣaṁ mahāntam||
Iti| Tathākartāpi siddhāntāgama ityādi svayamavidhātāpi devamunimanuṣyādyāśayāviṣṭaḥ saṅkṣepavistāravivakṣayāntaḥpratibhāsvarūpo'haṁ siddhāntādīnnānāścaryānkaromi na punarjaḍānāṁ loṣṭasthānīyānāṁ dehendriyāṇāṁ tatkaraṇaṁ śakyam — Iti tattadvyavadhānenāhameva sarvapramāṇanirmāteti| Anena parāhantāsvarūpasya svātmamaheśvarasya sattāyāṁ na pramāṇopayoga upapadyata upayujyate vā — Ityuktaṁ syāt| Evamanapahnavanīyo'hamityevamanubhavitṛtayā sarveṣāṁ svātmaiva śivaḥ sarvatrāvasthitaḥ sarvapramāṇeṣvādisiddha iti||50||
Így (ittham), a Szerencsés (bhagavān), Aki (yaḥ) szereti (śīlaḥ) játszani (krīḍā) az univerzum (viśva) megnyilvánítását (ullāsana) (és) visszavonását (vilāyana), úgy jelzett (vyapadiśyate), mint Śiva (śivaḥ iti). Miután felmerül a kétség (āśaṅkya) (ebben a formában:) "Ki (katamaḥ) Ő (saḥ)?", "Hol (kutra) nyugszik Ő (tiṣṭhati)?" Vagy (vā) "Miféle (katamena) érvényes tudás módszerével (pramāṇena) ismerhető meg (Ő) (prasiddhaḥ... iti)?, (a válasz az, hogy) Śiva (śivaḥ), az egyén saját (sva) Énje (ātmā eva) mindenkiben (sarveṣām), okozza (vidadhāti) a kiáradást --az univerzális megnyilvánulást-- (sarga), stb. (ādīn), míg Ő ragyog (sphuran) mindenhol (sarvatra), mint az Ādisiddha --Az, aki elsőként bizonyított-- (ādisiddhatayā). Így (iti), (Abhinavagupta) kifejti (pratipādayati) (mindezt a 47-től 50-ig tartó versszakok által) olyan fogalmakkal (śabdaiḥ), amik jelzik (vācakaiḥ) az "asmad" (asmad) ragozható szót (śabda) --"asmad" a személyes névmás "Én", ami például Alanyi esetben ragozva, felölti az "aham" (Én), "āvām" (mi ketten) és "vayam" (mi) formáit egyes, kettes és többes számban, rendre--:
Így (iti), az Isten (devaḥ), természete Tiszta (śuddha-rūpaḥ), játékosan irányítva és hajtva (krīḍā-yogena vāhayan) a gépet (yantram), (mely úgy ismert, mint) az erők (śakti) csoportja (cakra), megmarad (sthaḥ), mint "Aham" vagy "Én" (aham eva) a śakti-k (śakti) nagy (mahā) csoportja (cakra) Vezetőjének (nāyaka) állapotában (pada)||47||
Az univerzum (viśva) kizárólag (eva) Bennem (mayi) ragyog (bhāti), mint ahogy (iva) egy edény (ghaṭa), stb. (ādīni) (látszik) egy tiszta (nirmale) tükörben (darpaṇe). Minden (sarvam) Belőlem (mattaḥ) tárul fel (prasarati), miképp (iva) az álmok (svapna) változatossága (vicitratvam) (feltárul) az alvásból (suptāt)||48||
Kizárólag (eva) az Én (aham) formám (rūpaḥ) az univerzum (viśva), mintha az egy Test (dehaḥ) volna (iva), melynek természete (sva-bhāvaḥ), hogy kezekből (kara), lábakból (caraṇa), stb. (ādi) áll. Én (aham) Magam (eva) ragyogok (sphurāmi) mindenben (sarvasmin), mint (iva) (a Śakti vagy Erő), minek esszenciális természete (sva-rūpam) a Világosság (bhā), minden létező entitás tekintetében (bhāveṣu)||49||
Bár (api) híján vagyok (varjitaḥ) a testnek (deha) (és) érzékeknek (indriya), Én (aham) Magam (eva) vagyok), Ki lát (draṣṭā), hall (śrotā) (és) szagol (ghrātā). Bár (api) nem vagy tevő (akartā), Én (aham) Magam (eva) hozom létre (racayāmi) a különböző és csodálatos (citrān) érveléseket (tarkān) (melyek megtalálhatók) a Siddhāntāgama-kban --Tantrikus szövegek általánosságban-- (siddhānta-āgama). --Egy alternatív fordítás az utolsó részre lehet ez is: "a különböző és csodálatos (citrān) doktrínák (siddhānta), kinyilvánított szövegek (āgama) (és) tarka-k vagy logikával foglalkozó rendszerek (tarkān)"-- ||50||
Így (iti), ezon a módon (prakāreṇa), ahogy az ki lett fejtve (vyākhyātena), (a kifejezés "devaḥ| Ahameva" a 47. versszakban) az "Én" (aham) Maga (eva), vagyis az Isten (devaḥ), aki az "Aham" vagy "Én" (aham iti) minden létezőben (sarva-prāṇinām). (Ez az Isten) a hang (nāda) természete (ātmā), ami szüntelen (anāhataḥ), (és mivel) Ő az esszenciája (sāraḥ) a Legfőbb (parā) Én-tudatosság (ahantā) Ragyogásának (camatkāra), mentálisan úgy ragadható meg (parāmarśaḥ), mint aki az egyén saját (sva) Énje (ātma). Ő az, aki játékosan irányítja és hajtja (krīḍā-yogena vāhayan) azt (tad eva) a gépet (yantra), (melynek neve) az erők (śakti) sokasága (samūhaḥ), ami (yaḥ) végtelen (anantaḥ) (és amit) az Erők (śakti) ötös csoportja (pañcaka) hoz létre (ākṣiptaḥ), (mint) a Tudatosság (cit) (Ereje), stb. (ādi) (Más szavakkal, ) Ő sportszerűen idézi elő (eme gép) forgását (helā-krameṇa viparivartayan), mint a vizimalom (ghaṭīyantra) analógiájában (nyāyena) (, hogy kiemelje a vizet) egy kútból (araghaṭṭa), (ha megengeded a szóismétlést,) az unmajjana-n és nimajjana-n --feltárulás és elmerülés-- keresztül (unmajjana-nimajjana) az univerzális megnyilvánulás (sṛṣṭi), stb. (ādi) (formájában). Eme bizonyos (saḥ eva... ayam) Isten (devaḥ), Aki a tagadhatatlan (anapahnavanīyaḥ) belső Énje (sva-ātmā eva) mindennek (sarvasya), ragyog (sphurati), mint aki függője (śīlaḥ) a játéknak (krīḍana... iti).
Eme (tanítás) által --az által, ami át lett adva az előző szakaszban-- (anena), "Śiva" (śivaḥ iti), az Aki Saját (sva) esszenciális természetén (svarūpa) nyugszik (niṣṭhaḥ), kifejtésre került (pratipāditam).
Így (tathā), (Ő) "Tiszta természetű (śuddha-rūpaḥ iti)" (, mert) Ő egy (olyan) körben nyugszik (gocaraḥ), ami túl van (atikrānta) a mentális kreáción (kalpanā).
Emellett (anyat ca), ("mahācakranāyakapadam" nem más, mint) a nagy (mahā) csoport (cakra) Vezetőjének (nāyaka) állapota (padam), ami (yat) Szabadságot (svātantrya) ad (dātṛ) a śakti-knak vagy erőknek (śaktīnām) (, mik úgy ismertek, mint) az istenei (devatānām) az érzékeknek (karaṇa), aktivitásuk tekintetében (vyavahāra), (mint) objektumok (viṣaya) megragadása (āharaṇa), objektumok (viṣaya) elhagyása (tyāga), stb. (ādi). Ő megmarad (sthaḥ) abban --abban az állapotban-- (tad), azaz Ő ott (tatra) nyugszik (tiṣṭhati).
Mivel (yatas) a Caitanya-n --Abszolút Szabad Tudatosság-- (caitanya) való nyugvás (viśrāntim) nélkül (vinā) nincs (na vidyate) léte (sattā) az érzékszervek (karaṇa) śakti-jai vagy erői (śaktīnām) esszenciális természetének (sva-rūpa). Ezért (atas), ők --ezek az erők-- szüntelen (anavaratam) imádják (bhajante) Śakti Mesterét (śaktimantam) kizárólag (eva), hogy birtokba vehessék (āsādanāya) saját esszenciális természetüket (sva-rūpa). Ezen a módon (iti), eme kijelentés által (anena), az Uralkodónak levés állapota (adhiṣṭhātṛtvam), az (Ő) irányítása alatt lévő világokkal (niyata-bhuvana), a Szerencsés Létező esetében (bhagavataḥ), mivel Ő létezik (adhiṣṭhātṛtvāt) minden (sarva) szubjektum (pramātṛ) szívében (hṛdaya), el van vetve (parihṛtam) --itt ér véget a 47. versszak kommentárja--.
Így (tathā), ez (idam), bármi is legyen (yad... kiñcid) az univerzumnak gondolva (abhimatam-viśvatayā), mind (tad-sarvam) Bennem (mayi) ragyog (bhāti) kizárólag (eva), mint egy tükörben (ādarśa) való tükröződés (pratibimba) analógiájában (nyāyena). (Más szavakkal,) az új jelenik meg (avabhāsate), mint ami csak (eva) az "Aham" vagy "Én" (asmad) Valóságán (artha) nyugszik (viśrāntam), minek természete (rūpa) (már) ki lett fejtve (vyākhyāta). (Ezért, mindaz, ami univerzumnak van gondolva), úgy válik láthatóvá (sphurati), hogy birtokolja kizárólag (eva) az "Én-séget" --Én-tudatosságot-- (ahantā) esszenciájaként (sāram). Ez a jelentés (iti yāvat).
Így tehát (tathā), "Belőlem" (mattaḥ iti), azaz az egyén saját Énjéből (sva-ātmanaḥ), a Tökéletes (pūrṇāt) Természetből (rūpāt) (, minek neve) "Aham" vagy "Én" (aham iti), ez (idam) az egész (sakalam) univerzum (viśvam), annak teljességében (niḥśeṣam), feltárul (prasarati), azaz ragyog (prasarati), mint ami ki van vonva és bemutatva (apahṛtatayā) (egy objektum formájában) a szubjektummal (pramātṛ) kapcsolatosan (apekṣayā). Hogyan (katham)? (Abhinavagupta) azt (iti) mondta (āha) (a 48. versszakban:) "miképp (iva) az álmok (svapna) változatossága (vicitratvam) (feltárul) az alvásból (suptāt… iti)" (azaz,) miképp (yathā) az álomállapot közben (svapna-avasthāyām) a változatos (nānā) csoda (āścaryam) (mi úgy ismert, mint) a sokszínű egyvelege (vaicitryam) az álombéli (svapna) objektumoknak (padārtha), amik állnak városokból (pura), falakból (prākāra), templomokból (devagṛha), stb. (ādi), még (api) a külső (bāhya) dolgok (padārtha) hiánya esetén is (ābhāve), feltárulnak (prasarati) az alvó szubjektumból (nidritāt pramātuḥ), -(és) mivel nincs (abhāvāt) más (antara) elképzelhető (parikalpita) ok (kāraṇa), (mint) tudatlanság (avidyā), stb. (ādi), az csupán az ő saját --az alvó szubjektumé-- (sva... eva) Tudatossága (saṁvid), (ami) (az álom megnyilvánulásának) oka (upādānam)-, valamint (tathā eva), mivel nincs elég bizonyíték (anupapatteḥ) egy másik (antara) ok (létezésére) (kāraṇa), amit elfogadnak (niyamita) más (antara) filozófiák (tīrtha), "az univerzum" (viśvam iti) a (Tökéletes) Természetből (rūpāt) (, minek neve) "Én" (aham iti), ami a zavartalan (anavacchinna) Tudatosság (cit) (és) Gyönyör (ānanda) egy (eka) összetett egysége (ghanāt), (tárul fel) --itt ér véget a 48. versszak kommentárja--.
Így (tathā), (a 49. versszak elején, Abhinavagupta megerősíti:) "Egyedül (eva) az Én (aham) formám (rūpaḥ) az univerzum (viśva)", stb. (ityādi).
"Én" (aham iti) Magam (eva), vagyok (asmi), Ki (yaḥ) a teljes (pūrṇaḥ) tapasztalata (parāmarśa) Caitanya-nak --Abszolút Szabad Tudatosság-- (caitanya), (Én Magam vagyok) ez a bizonyos (eṣaḥ eva) univerzális forma (viśva-rūpaḥ), felruházva (samāpannaḥ) a különböző (nānā) testek (deha), stb. (ādi) ismerőjének állapotával (pramātṛtā), (és,) (Ki) lüktet (sphuraṇāt) egységben --nem-dualitásban-- (abhedena) a tehenészekben (antar-gopāla), gyerekekben (antar-bāla), nőkben (antar-aṅganā), stb. (ādiṣu) maradéktalanul (ā), minden (viśvāni) forma (rūpāṇi) kizárólag (eva) az Enyém (mama). Ez a jelentés (iti yāvat).
Milyen lehet ez (kaḥ iva)? (A válasz a kérdésre a következő:) Mintha az --az univerzum, mint az Én Formám-- egy Test (dehaḥ) volna (iva), ami természete szerint (sva-bhāvaḥ) kezekből (kara), lábakból (caraṇa), stb. áll (ādi). Miképp (yathā), (a Legfőbb Úr szemszögéből) egy (ekaḥ) Test (létezik) (dehaḥ), ami természete szerint (sva-bhāvaḥ) kezekből (kara), lábakból (caraṇa), stb. áll (ādi) mindenki számára (sarveṣām) általánosságban (sāmānyena), minden szubjektum --korlátolt individuum-- (pramātṛ) látásmódja szerint (prati), (eme bizonyos Test úgy jelenik meg, mint) ami sokrétű --mint sok individuális test-- (nānā-rūpaḥ), a különböző egyedi jellemzők szerint (minden individuális test esetében) (svālakṣaṇyena), úgy szintén (tathā eva), egy Princípium (padārthaḥ), mit jellemez (lakṣaṇaḥ) egyetlen (eka) Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya), birtokolja az univerzum formáját (viśva-rūpaḥ), mert (egy ilyen Princípium) Székhelye mindenhol jelen van (sarva-āvāsatvāt... iti).
Hasonlóképpen (tathā), Én (aham) Magam (eva) ragyogok (sphurāmi) mindezekben (sarvasmin-asmin), miknek formája (rūpe) a tudó, tudás/tudás módja és tudható (pramātṛ-pramāṇa-prameya), (rendre,) megnyilvánulva (prakāśanāt), mint az Egy, aki tapasztal (anubhavitṛtvena) az egyén (és) mindenki (sarvasya) saját (sva) Énje (ātma) (formájában).
Hogyan (katham)? "mint (iva) (a Śakti vagy Erő), minek esszenciális természete (sva-rūpam) a Világosság (bhā), minden létező entitás tekintetében (bhāveṣu)". Miképp (yathā) egy valóság (vastu) ragyog intenzíven (dedīpyate), ami elsősorban (atiśayena) megvilágítani (dyotana) szeret (śīlam), (mivel) természete ragyogó vagy világos (bhā-sva-rūpam), (más) különböző realitások tekintetében (nānā-vastuṣu), ezért (tathā eva) "Én" (aham iti), birtokolván egyetlen (eka) Tudatosságot (cit) (Saját) esszenciámként (rūpaḥ), (intenzíven ragyogok) ebben az élettelen világban (jaḍe asmin jagati) --itt ér véget a 49. versszak kommentárja--.
És (ca) ez okból kifolyólag (atas), (Abhinavagupta azt mondta az 50. versszakban:) "az, Aki lát (draṣṭā)", stb. (iti-ādi). Én (aham) Magam (eva), mivel Én vagyok a Tudatosság inkarnációja (cit-mūrtatvāt), látok (paśyāmi), hallok (śṛṇomi), szagolok (jighrāmi), ízlelek (rasayāmi) (és) érintek (spṛśāmi), még (api) test (deha) (és) érzékek (indriya) híján is (varjitaḥ). Így (iti), bármilyen objektum elérésének sikere (kṛtakṛtyatā) (teljes) mindenhol (sarvatra), a Tökéletes (pūrṇā) Én-Tudatosságon (ahantā) való megnyugvásból (viśrānteḥ). A csoport (vargaḥ), mint test (deha) (és) érzékek (indriya) (alkotnak) bizonyosan úgy van gondolva (hi... manyate), (mint ami oka annak, hogy) "én látok (paśyāmi)", stb. (iti-ādi), de (param) (ez hamis,) a látó állapotának (draṣṭṛtva), stb. (ādya) jelenléte miatt (bhāvāt) az alvás (svāpa), stb. (ādi) állapotai közben (avasthāsu). Ezért (tasmāt), Az aki megjelenésre bírja a test, érzékek, stb. csoportját (deha-indriya-ādi-varga-samullāsakaḥ), bár (api) Ő híján van (varjitaḥ) annak (tad), (az) egyetlen (eka) összetett egysége (ghanaḥ) a Tudatosságnak (cit) (és) Gyönyörnek (ānanda), ami él (cārī) minden (sarva) létező (bhūta) szívében (hṛdaya-antara). (Más szavakkal, Ő) a Legfőbb (paraḥ) Személy (puruṣaḥ) Maga (eva), Aki jelölve van (vācyaḥ) a ragozható szó által (śabda) (mint) "Én" (asmad), aki (nem más, mint az), Aki tapasztalja az objektumok élvezetét --tapasztalatát-- (upabhoga-bhoktā).
A Veda-k (śrutiḥ) (megerősítik) ezt szintén (tathā ca):
"Ő (saḥ) gyorsan mozog (javanaḥ) (és) megragad (grahītā) lábak és kezek nélkül (apāṇi-pādaḥ); Ő lát (paśyati) szemek nélkül (acakṣuḥ); Ő hall (śṛṇoti) fülek nélkül (akarṇaḥ). Ő (saḥ) tudja azt (vetti), amit tudni lehet (vedyam), ám (ca) nincs (na... asti) Neki (tasya) ismerője (vettā) --senki sem ismeri Őt--. Ők --az ősi bölcsek-- úgy nevezik (āhuḥ) Őt (tam), a Nagy (mahāntam) Legelső (agryam) Személy (puruṣam... iti)".
Ezen a módon (tathā), az "akartāpi| Siddhāntāgama" (akartā api siddhānta-āgama) (kifejezés), stb. (iti-ādi) (az 50. versszakban, azt jelenti:) Bár (api) Én Magam (svayam) nem (vagyok) egy szerző (avidhātā), behatolván (āviṣṭaḥ) az istenek (deva), bölcsek (muni), emberi létezők (manuṣya), stb. (ādi) gondolataiba (āśaya), Én (aham), ki vagyok a természete (sva-rūpaḥ) a belső (antar) Pratibhā-nak (pratibhā) --azaz Parāvāk, a beszéd legmagasabb szinte-- alkotom (karomi) a különböző és csodálatos (nānā-āścaryān) Siddhāntāgama-kat --Tantrikus szövegeket, általánosságban-- (siddhānta), stb. (ādīn), azzal a szándékkal, hogy tanítsak (vivakṣayā) részletes leírásokat (vistāra) bevezető kifejtések által (saṅkṣepa). Bár (punar), az élettelen test és érzékszervek esetében (jaḍānām-deha-indriyāṇām), amik egy marék agyagra (loṣṭa) emlékeztetnek (sthānīyānām), nincs kapacitás (na... śakyam) (mind) ezek (tad) véghezviteléhez (karaṇam). Így (iti), Én (aham) Magam (eva), különböző beavatkozások útján (tad-tad-vyavadhānena), (vagyok a valódi) szerzője (nirmātā) minden (sarva) érvényes tudásnak (pramāṇa... iti) --itt ér véget az 50. versszak kommentárja--.
Eme (kijelentés) által, (ami elhangzott az előző szakasz végén) (anena), meg lett határozva (iti uktam syāt), a Nagy Úr (mahā-īśvarasya) létezésével (sattāyām) kapcsolatosan, Aki az egyén saját Énje (sva-ātma) (és) Kinek esszenciája (svarūpasya) a Legfőbb (parā) Én-Tudatosság (ahantā), (hogy) az (Ő bizonyítására irányuló) érvényes tudás (pramāṇa) használata (upayogaḥ) nem létezik (na... upapadyate) vagy (vā) nem (na) alkalmazható (upayujyate).
Ezért (evam), a tagadhatatlan (anapahnavanīyaḥ) "Én" (aham iti), lévén Az, Aki így tapasztal (evam anubhavitṛtayā), megmarad (avasthitaḥ) mindenhol (sarvatra), mint Śiva (śivaḥ), az egyén és mindenki saját Énje (sva-ātmā-sarvasya-eva). (Én vagyok) az "Ādisiddha --Az, aki elsőként bizonyított-- (ādi-siddhaḥ iti)" minden érvényes tudás módszerének tekintetében (sarva-pramāṇeṣu)||50||
Jelenleg még kifejtések nélkül
További Információ
Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.
Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.
| Vissza Stanzák 40-43 |  |
Folytatás Stanzák 51-54 |