Sanskrit & Sánscrito (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Śivamahimnaḥ stotram (Shiva Mahimna Stotram) (Magyar)

Himnusz Śiva nagyságának dicsőítéséről


 Bevezetés

Gabriel Pradīpaka újra. A szerzője ennek a jól ismert szövegnek Puṣpadanta, a híres Gandharva (mennyei muzsikus), ki azért írta ezt a himnuszt, hogy lenyugtassa Śiva haragját. Miért volt Śiva mérges? Mert Puṣpadanta, miközben el kívánt csenni néhány virágot egy király kertjéből, rálépett egy bizonyos "fűre", ami Śiva-nak szent. Ez egy hosszú történet. Mindenesetre, a fontos jelen himnuszban, hogy egy sor részletes kifejtést ad olyan történésekről, amik Śiva-val kapcsolatosak. Emellett ez egy olyan himnusz, mely telve van odaadással. Ez az, amiért kimondottan ajánlott a Svādhyāya (Szent Szövegek Tanulmányozása és Recitálása, Patañjali szerint) gyakorlásához.

Figyeld meg, mintha, két fajta Śiva lenne: (1) Vedikus Śiva, aki a Veda-kban Rudra-ként jelenik meg. Bár, a Veda-ra alapozó irodalomban (vagyis a Purāṇa-k, Itihāsa,stb.) a közönséges "Śiva" jelenik meg. Ez a Śiva egy isten a jól ismert hármasból (Brahmā --Teremtő--, Viṣṇu --Fenntartó--, Śiva --Pusztító--). Ő egy "személyes" Śiva, aki leginkább "mitologikus". (2) A Trika Śiva-ja, ki azonos az egyén saját Énjével. A Trika (Nem-duális kashmiri shaivizmus) azt állítja, hogy Śiva a valódi Létező mindenkiben és mindenben. Ő "formátlan és személytelen" Śiva, ami egy igen hosszú fejlődés eredménye, ami a Védikus Śiva-val kezdődött. Ha nem érted, hogy mi a különbség, akkor soha nem fogod megérteni, miért mondom, hogy "Te vagy Śiva", de nem a "pusztító isten a fenti hármasból", és így tovább. A Védikus Śiva személyes, míg a Trika Śiva-ja személytelen és univerzális.

Ahogy látod, a Trika Śiva koncepciója sokkal átfogóbb és minden magába foglal (a Védikus Śiva-t is). Általában a Trika Śiva-járól beszélek és nem a Védikusról. Stim?...remek. Természetesen tény, hogy nincs két Śiva, csak az Ő két koncepciója, ám meg kell értened a kettőt, hogy ne vétsd el a lényeget. Más szavakkal, amikor Śiva-ról beszélek, aki egy barlangban él, stb., akkor a "Védikus Śiva-ról" beszélek, de amikor Śiva-ról, mint örök Szemlélőről, aki mindenkiben jelen van, stb., akkor a "Trika Śiva-járól" beszélek. Nos, a szavak korlátoltak, ahogy azt biztosan tudod, de remélem értetted a lényegét a mondandómnak. És most, a himnusz

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy vagy bizonyos kifejezés mondat lényegét érthetőbbé tegyem.Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett. Innentől kezdve néhány fontos dolog színnel lesz kiemelve.

fel


 Stanzák 1 - 7 (bevezető stanzával Gaṇeśa tiszteletére)

शिवमहिम्नः स्तोत्रम्
Śivamahimnaḥ stotram
-Himnusz (stotram) Śiva (śiva) Hatalmasságának (mahimnaḥ)-

गजाननं भूतगणाधिसेवितं कपित्थजम्बूफलचारुभक्षणम्।
उमासुतं शोकविनाशकारकं नमामि विघ्नेश्वरपादपङ्कजम्॥

Gajānanaṁ bhūtagaṇādisevitaṁ kapitthajambūphalacārubhakṣanam|
Umāsutaṁ śokavināśakārakaṁ namāmi vighneśvarapādapaṅkajam||

Leborulok (namāmi) az Úr (īśvara) lótuszlába előtt (pādapaṅkajam) (ki feloldja) az akadályokat (vighna) (és) elhozza (kārakam) minden szomorúság (śoka) megszűnését (vināśa), ki az elefánt-fejű (gaja-ānanam) fia (sutam) Umā-nak (umā) --Śiva felesége--, kit (Śiva) társai (gaṇa), mint szellemek (bhūta), stb. (ādi) szolgálnak (sevitam), és ki gyönyörűen (cāru) fogyasztja (bhakṣaṇam) a birset (kapittha... phala) és a jambóza gyümölcsét (jambūphala).


श्रीपुष्पदन्त उवाच महिम्नः पारं ते परमविदुषो यद्यसदृशी स्तुतिर्ब्रह्मादीनामपि तदवसन्नास्त्वयि गिरः।
अथावाच्यः सर्वः स्वमतिपरिणामावधि गृणन् ममाप्येषः स्तोत्रे हर निरपवादः परिकरः॥१॥

Śrīpuṣpadanta uvāca
Mahimnaḥ pāraṁ te paramaviduṣo yadyasadṛśī stutirbrahmādīnāmapi tadavasannāstvayi giraḥ|
Athāvācyaḥ sarvaḥ svamatipariṇāmāvadhi gṛṇan mamāpyeṣaḥ stotre hara nirapavādaḥ parikaraḥ||1||

A tiszteletreméltó (śrī) Puṣpadanta --szó szerint "virág-fogú"-- (puṣpadantaḥ) szólt (uvāca):

Ha (yadi) a Te (te) hatalmasságod (mahimnaḥ) kiterjedését (pāram) egyáltalán (param) nem ismerő (avidusaḥ) személy imája (stutiḥ) haszontalan (asadṛśī), úgy (tad) még (api) a Brahmā (brahmā), stb. --ādi-- (ādīnām) (által) hangoztatott imák (giraḥ) Rólad (tvayi) is szinték alantasak (avasannāḥ). Továbbá (atha), ha mindenki (sarvaḥ), aki magasztal (Téged) (gṛṇan), saját (sva) intellektuális (mati) fejlettségéhez (pariṇāma) mérten (avadhi), nem hibáztatható (avācyaḥ), (úgy) óh Hara --Śiva-- (hara), eme (eṣaḥ) "Parikara" --jelzők hosszú sora-- (parikaraḥ)
(a Te dicsőségedre), melyet én (mama) (írtam) a himnuszban (stotre), szintén (api) nem rejthető el (nirapavādaḥ)||1||


अतीतः पन्थानं तव च महिमा वाङ्मानसयोरतद्व्यावृत्त्या यं चकितमभिधत्ते श्रुतिरपि।
स कस्य स्तोतव्यः कतिविधगुणः कस्य विषयः पदे त्वर्वाचीने पतति न मनः कस्य न वचः॥२॥

Atītaḥ panthānaṁ tava ca mahimā vāṅmānasayoratadvyāvṛttyā yaṁ cakitamabhidhatte śrutirapi|
Sa kasya stotavyaḥ katividhaguṇaḥ kasya viṣayaḥ pade tvarvācīne patati na manaḥ kasya na vacaḥ||2||

A Te (tava) hatalmasságod (mahimā), bizonyosan (ca) túl van (atītaḥ) a szavak (vāk) és az elme --mānasa-- (mānasayoḥ) körén (panthānam).
Még (api) a Śruti-k is --ez a kifejezés általában szinonimája a "Veda-knak", bár csupán az említett Veda-k Mantra és Brāhmaṇa részlegének megjelölésére szolgál-- (śrutiḥ) remegve (cakitam) írják le (abhidhatte) eme (hatalmasságot) (yam), kirekesztve (minden más nevet) (vyāvṛttyā), (mint) "nem az" (atad). (Tehát,) ki által (kasya) lehet Őt --Śiva-t-- (saḥ) imádni (stotavyaḥ)? Mennyi (katividha) jellemzője (guṇa) van (Śiva-nak?) Ki által (kasya) lehet (Śiva-t) tapasztalni (viṣayaḥ)? Bár (tu), (hol az a személy) kinek (kasya) elméje (manas) (és) szavai (vacaḥ) nem (na... na) esnek szét (patati) , abban az állapotban (pade), amikor (Te) megjelensz (arvācīne)? ||2||


मधुस्फीता वाचः परमममृतं निर्मितवतस्तव ब्रह्मन्किं वागपि सुरगुरोर्विस्मयपदम्।
मम त्वेनां वाणीं गुणकथनपुण्येन भवतः पुनामीत्यर्थेऽस्मिन् पुरमथन बुद्धिर्व्यवसिता॥३॥

Madhusphītā vācaḥ paramamamṛtaṁ nirmitavatastava brahmankiṁ vāgapi suragurorvismayapadam|
Mama tvenāṁ vāṇīṁ guṇakathanapuṇyena bhavataḥ punāmītyarthe'smin puramathana buddhirvyavasitā||3||

Óh Brahma (brahman) --az Abszolút--! meglepő (kim-vismayapadam), hogy még (api) az istenek (sura) guru-ja --tanítója-- (guroḥ) is --azaz "Bṛhaspati" szavakat (mond, hogy dicsőítsen) (vāk) Téged (tava), ki a szerzője --nirmitavān-- (nirmitavataḥ) a Legmagasabb (paramam) Nektárnak (amṛtam) -- azaz a "Veda-knak" amik (a tudás) mézében (madhu) fürdő (sphītāḥ) szavakból állnak (vācaḥ)? "Megtisztítom (punāmi) beszédemet (mama... enām-vāṇīm) valóban (tu) a Te (bhavataḥ) jellemzőid (guṇa) leírásának (kathana) érdemszerző aktusával (puṇyena) "…ezért (ityarthe), intellektusom (buddhiḥ) bizonyosan megoldja eme (asmin) (feladatot), óh Pusztítója (mathana) a (három) városnak (pura)! --azaz Śiva itt "puramathana", mert Ő elpusztította a három várost, melyek Tāraka démon három fiához tartoznak--||3||


तवैश्वर्यं यत्तज्जगदुदयरक्षाप्रलयकृत्त्रयीवस्तु व्यस्तं तिसृषु गुणभिन्नासु तनुषु।
अभव्यानामस्मिन् वरद रमणीयामरमणीं विहन्तुं व्याक्रोशीं विदधत इहैके जडधियः॥४॥

Tavaiśvaryaṁ yattajjagadudayarakṣāpralayakṛttrayīvastu vyastaṁ tisṛṣu guṇabhinnāsu tanuṣu|
Abhavyānāmasmin varada ramaṇīyāmaramaṇīṁ vihantuṁ vyākrośīṁ vidadhata ihaike jaḍadhiyaḥ||4||

A Te (tava) Hatalmadnak (aiśvaryam), ami (yad-tad) áll: (1) "abból, ami létrehozza (kṛt) a világ (jagat) megnyilvánulását (udaya)" --azaz "Brahmā"--, (2) "ami létrehozza (kṛt) a világ (jagat) fenntartását (rakṣā)" --azaz "Viṣṇu"--, (3) "ami létrehozza (kṛt) a világ (jagat) visszavonását (pralaya)"--azaz "Rudra"--, van egy háromrétű (trayī) esszenciája (vastu) ami elkülönül (a Veda-kban) (vyastam) a háromrétű (tisṛṣu) test vagy forma szerint (tanuṣu), mely különböző (bhinnāsu) Guṇa-kból --a "Prakṛti" minőségei-- (guṇa) áll. Óh áldások (vara) Adományozója! (da), ebben a világban (iha), néhány (eke) ostoba ember (jaḍadhiyaḥ), támadó (vyākrośīm) (és) kellemetlen (aramaṇīm) (kijelentéseket) tesz (vidadhate), hogy zavart keltsen (vihantum).
(Ezeket csak) azok élvezik (ramaṇīyām), akik istentelenek és profának (abhavyānām) ezzel kapcsolatban (asmin) --azaz Śiva Hatalmával kapcsolatban--||4||


किमीहः किंकायः स खलु किमुपायस्त्रिभुवनं किमाधारो धाता सृजति किमुपादान इति च।
अतर्क्यैश्वर्ये त्वय्यनवसरदुःस्थो हतधियः कुतर्कोऽयं कांश्चिन्मुखरयति मोहाय जगतः॥५॥

Kimīhaḥ kiṅkāyaḥ sa khalu kimupāyastribhuvanaṁ kimādhāro dhātā sṛjati kimupādāna iti ca|
Atarkyaiśvarye tvayyanavasaraduḥstho hatadhiyaḥ kutarko'yaṁ kāṁścinmukharayati mohāya jagataḥ||5||

"Miféle (kim) vágyat (īhaḥ) teljesít Ő (saḥ khalu)?; milyen (kim) testet (kāyaḥ) ölt Ő (saḥ khalu)?; (és) milyen (kim) módszert (upāyaḥ), támaszt (ādhāraḥ) és anyagot (upadānaḥ) használ a Teremtő (dhātā), hogy megnyilvánítsa (sṛjati) a három (tri) világot (bhuvanam... iti ca)?", --"iti" most idézőjelként működik és a "ca" egyszerű töltelékszó--. Eme (ayam) csalóka érvelési mód (kutarkaḥ), ami nem bölcs (duḥsthaḥ) és nem szerencsés (anavasara), Rólad (tvayi) és a (Te) Szabadságodról (aiśvarye), Ami felülmúlja a szavakat és érveléseket (atarkya), egy összezavart (tudatlan) személytől (származnak) (hatadhiyaḥ). (Eme csalóka érvelési mód) néhány embert rávesz arra (kān-cid), (hogy szüntelen csupán) a világért (jagataḥ) beszéljenek (mukharayati), hogy elveszítsék éberségüket és a káprázat imádatába merüljenek (mohāya)||5||


अजन्मानो लोकाः किमवयववन्तोऽपि जगतामधिष्टातारं किं भवविधिरनादृत्य भवति।
अनीशो वा कुर्याद्भुवनजनने कः परिकरो यतो मन्दास्त्वां प्रत्यमरवर संशेरत इमे॥६॥

Ajanmāno lokāḥ kimavayavavanto'pi jagatāmadhiṣṭhātāraṁ kiṁ bhavavidhiranādṛtya bhavati|
Anīśo vā kuryādbhuvanajanane kaḥ parikaro yato mandāstvāṁ pratyamaravara saṁśerata ime||6||

"A világok (lokāḥ) forrás (ajanmānaḥ) nélkül (léteznek) (kim), annak ellenére (api), hogy számtalan részből állnak (avayavavantaḥ)?
A világok (bhava) születése (vidhiḥ) függetlenül (anādṛtya) van jelen (kim... bhavati) annak létezésétől, aki mindezen világok felett áll (jagatām-adhiṣṭhātāram)? Vagy (vā), (ha) nem létezik az Úr (anīśaḥ), akkor miféle (kaḥ) segítő (parikaraḥ) segédkezik (kuryāt) a világok (bhuvana) megnyilvánításában (janane)?" (Ilyen érvelésben) megalapozódva (yatas), óh Te, ki legcsodálatosabb vagy (vara) minden isten között (amara)!, az ilyen (ime) ostoba és homályos értelmű emberekben (mandāḥ) kétségek ébrednek (saṁśerate) Veled kapcsolatban (tvāṁ prati)||6||


त्रयी साङ्ख्यं योगः पशुपतिमतं वैष्णवमिति प्रभिन्ने प्रस्थाने परमिदमदः पथ्यमिति च।
रुचीनां वैचित्र्यादृजुकुटिलनानापथजुषां नृणामेको गम्यस्त्वमसि पयसामर्णव इव॥७॥

Trayī sāṅkhyaṁ yogaḥ paśupatimataṁ vaiṣṇavamiti prabhinne prasthāne paramidamadaḥ pathyamiti ca|
Rucīnāṁ vaicitryādṛjukuṭilanānāpathajuṣāṁ nṛṇāmeko gamyastvamasi payasāmarṇava iva||7||

"A három Veda (trayī), Sāṅkhya (sāṅkhyam), Yoga (yogaḥ), a Paśupati (paśupati) doktrína --azaz Śaiva doktrína-- (matam) (és) a Vaiṣṇava (doktrína) --ami az Úr Viṣṇu-hoz tartozik-- (vaiṣṇavam iti) "; (ezekben) a különböző (prabhinne) forrásokban (prasthāne) ez (idam) és az (adas) az út (pathyam) létezik (iti ca) a Legmagasabb (Állapot) felé (param) --vagyis több módon lehet realizálni a Legmagasabb Én-t vagyis Śiva-t--. Azoknak (nṛṇām), akik több (nānā) ösvény (patha) felé elhivatottak (juṣām), egyenesek és kanyargósak felé (ṛju-kuṭila), vágyaik (rucīnām) sokrétűségének megfelelően (vaicitryāt), Te (tvam) vagy (asi) az egyetlen (ekaḥ) elérendő cél (gamyaḥ), mint (iva) óceán (arṇavaḥ) a víznek (payasām) --azaz a folyók, esők, stb. vize végül az óceánba folyik-- ||7||

fel


 Stanzák 8 - 14

महोक्षः खट्वाङ्गं परशुरजिनं भस्म फणिनः कपालं चेतीयत्तव वरद तन्त्रोपकरणम्।
सुरास्तां तामृद्धिं दधति तु भवद्भ्रप्रणिहितां न हि स्वात्मारामं विषयमृगतृष्णा भ्रमयति॥८॥

Mahokṣaḥ khaṭvāṅgaṁ paraśurajinaṁ bhasma phaṇinaḥ kapālaṁ cetīyattava varada tantropakaraṇam|
Surāstāṁ tāmṛddhiṁ dadhati tu bhavadbhrapraṇihitāṁ na hi svātmārāmaṁ viṣayamṛgatṛṣṇā bhramayati||8||

Egy nagy (mahā) bika (ukṣaḥ), egy bot, minek formája egy ágy lába --azaz egy bot, tetején egy koponyával-- (khaṭvāṅgam), egy balta (paraśuḥ), tigris prém (ajinam), hamu (bhasma), csuklyás kobrák (phaṇinaḥ) és (ca) egy koponya (kapālam... iti) --iti idézőjelként működik--; csak ezek a dolgok (iyat) a Te (tava) fő és jellemző (tantra) eszközeid (upakaraṇam), oh áldások (vara) Adományozója (da)! Még (tu) az istenek (surāḥ) különböző (tām tām) birtokolt (dadhati) "Ṛddhi"-jei --azaz jóléte, gazdagsága, sikere, stb.-- (ṛddhim), (is) a Te (bhavat) szemöldökök (bhra) közt való (merő) koncentrációdból (praṇihitām) (születik). Kétségtelen (hi), (hogy) az objektumok (viṣaya) ragyogása (mṛgatṛṣṇā) nem (na) bizonytalanítja el (bhramayati) azt, aki saját (sva) Énjében (ātma) örvend (ārāmam)||8||


ध्रुवं कश्चित् सर्वं सकलमपरस्त्वध्रुवमिदं परो ध्रौव्याध्रौव्ये जगति गदति व्यस्तविषये।
समस्तेऽप्येतस्मिन् पुरमथन तैर्विस्मित इव स्तुवञ्जिह्रेमि त्वां न खलु ननु धृष्टा मुखरता॥९॥

Dhruvaṁ kaścit sarvaṁ sakalamaparastvadhruvamidaṁ paro dhrauvyādhrauvye jagati gadati vyastaviṣaye|
Samaste'pyetasmin puramathana tairvismita iva stuvañjihremi tvāṁ na khalu nanu dhṛṣṭā mukharatā||9||

Egyesek (kaścid) (állítják, hogy) minden (sarvam) örök (dhruvam); bár (tu) mások (aparaḥ) (mondják) mindez (sakalam-idam) nem örök (adhruvam). (Emellett, megint) mások (paraḥ) azt állítják (gadati) eme világgal kapcsolatban (jagati), mely különböző (vyasta) objektumokból és jellemzőkből áll (viṣaye), hogy az örök is (dhrauvya) és halandó is --adhrauvya-- (adhrauvye). Óh Pusztítója (mathana) a (három) városnak (pura)!, meglepnek (vismitaḥ) úgymond (iva) ezek (a látásmódok) (taiḥ) mindezen (samaste) (Teremtéssel) kapcsolatosan (api etasmin), mégsem szégyellek (jihremi... na) dicsőíteni (stuvan) Téged (tvām)(bár) beszédem (mukharatā) valóban (khalu nanu) vakmerő (dhṛṣṭā)!||9||


तवैश्वर्यं यत्नाद्यदुपरि विरिञ्चिर्हरिरधः परिच्छेत्तुं यातावनलमनलस्कन्धवपुषः।
ततो भक्तिश्रद्धाभरगुरुगृणद्भ्यां गिरिश यत्स्वयं तस्थे ताभ्यां तव किमनुवृत्तिर्न फलति॥१०॥

Tavaiśvaryaṁ yatnādyadupari viriñcirhariradhaḥ paricchetuṁ yātāvanalamanalaskandhavapuṣaḥ|
Tato bhaktiśraddhābharagurugṛṇadbhyāṁ girīśa yatsvayaṁ tasthe tābhyāṁ tava kimanuvṛttirna phalati||10||

Brahmā --a Teremtő-- (viriñciḥ) felülről (yad-upari) (és) Viṣṇu --a Fenntartó-- (hariḥ) alulról (adhas) elindult (yātau) erőfeszítéssel (yatnāt), hogy a Te (tava) Szabadságodat (aiśvaryam) pontosan meghatározzák (paricchettum), (amikor Te felöltötted) a tűzoszlop (anala-skandha) formáját (vapuṣaḥ); (de) ez nem volt elég --vagyis ők elbuktak-- (analam). (Mindazonáltal,) ezután (tatas) (csupán akkor,) amikor mindketten dicsőíteni kezdték (Śiva-t) (gṛṇadbhyām) kimagasló (guru) imádattal (bhakti-bhara) és hittel (śraddhā-bhara), oh Girīśa --azaz "Hegy-úr", Śiva egy jelzője-- (giri-īśa), Ő --Śiva-- megmutatta (tasthe) a (yad) Saját (esszenciális természetét) (svayam) nekik (tābhyām). Miféle (kim) tiszteletteljes aktus (anuvṛttiḥ) a Te (tava) dicsőségedre, (mint az, amit Brahmā és Viṣṇu hajtott végre) ne lenne (végül) gyümölcsöt hozó (na phalati)?||10||


अयत्नादापाद्य त्रिभुवनमवैरव्यतिकरं दशास्यो यद्बाहूनभृत रणकण्डूपरवशान्।
शिरःपद्मश्रेणीरचितचरणाम्भोरुहबलेः स्थिरायास्त्वद्भक्तेस्त्रिपुरहर विस्फूर्जितमिदम्॥११॥

Ayatnādāpādya tribhuvanamavairavyatikaraṁ daśāsyo yadbāhūnabhṛta raṇakaṇḍūparavaśān|
Śiraḥpadmaśreṇīracitacaraṇāmbhoruhabaleḥ sthirāyāstvadbhaktestripurahara visphūrjitamidam||11||

Megszüntetve minden ellenséges behatolást --azaz ellenséget-- a három világból --szó szerint "felemelve (āpādya) a három (tri) világot (bhuvanam) egy kondícióba, (melyben) nincs (a) ellenséges (vaira) behatolás (vyatikaram)"-- (āpādya tribhuvanam avairavyatikaram) erőfeszítés nélkül (ayatnāt), a tíz-szájú (démon) --"Rāvaṇa", Rāmacandra ismert ellensége-- (daśa-āsyaḥ) (húsz) karját (bāhūn), (még mindig) a harc (raṇa) vágya --szó szerint viszketése-- (kaṇḍū) uralta (yad-abhṛta-paravaśān). (Ezután,) óh Pusztítója (hara) a három (tri) városnak (pura)!, (Rāvaṇa) felállította (racita) (az ő tíz) lótusz-fejéből (śiras-padma) álló sort (śreṇī), mint felajánlás --bali-- (baleḥ) a (Te) lábaid előtt (caraṇa), amik olyan (szépek), mint egy lótusz (ambhoruha). (Azért tette ezt,) mert odaadása (bhakteḥ) Feléd (tvat) szilárd (volt) (sthirāyāḥ). Eme (önmegadás aktusa) (idam) teljesen spontán történt (visphūrjitam)||11||


अमुष्य त्वत्सेवासमधिगतसारं भुजवनं बलात्कैलासेऽपि त्वदधिवसतौ विक्रमयतः।
अलभ्या पातालेऽप्यलसचलिताङ्गुष्ठशिरसि प्रतिष्ठा त्वय्यासीद्ध्रुवमुपचितो मुह्यति खलः॥१२॥

Amuṣya tvatsevāsamadhigatasāraṁ bhujavanaṁ balātkailāse'pi tvadadhivasatau vikramayataḥ|
Alabhyā pātāle'pyalasacalitāṅguṣṭhaśirasi pratiṣṭhā tvayyāsīddhruvamupacito muhyati khalaḥ||12||

(Mindazonáltal,) eme (bizonyos démonnak) (amuṣya) nem volt (alabhyā... āsīt) nyughelye (pratiṣṭhā) még (api) a legalacsonyabb pokolban
--vagy "alsó régióban" (pātāle) sem (api), amikor (Te) lustán (alasa) megmozdítottad (calita) saját --tava--  (tvayi) nagy lábujjad (aṅguṣṭha) hegyét --śiras-- (śirasi), (mert ő) akkor is (api) a Kailāsa (kailāse), a Te Lakhelyed --adhivasati-- (adhivasatau) ellen indult (vikramayataḥ), (és igyekezett elkapni azt) (számtalan) erdőszerű (vanam) karjának (bhuja) erejével (balāt), miknek ereje (sāram) a Te (tvat) szolgálatod által (sevā) éretett el (samadhigatam). A csintalan ember (khalaḥ) bizonyosan (dhruvam) összezavarodik (muhyati) a gazdagság miatt (upacitaḥ)||12||


यदृद्धिं सुत्राम्णो वरद परमोच्चैरपि सतीमधश्चक्रे बाणः परिजनविधेयत्रिभुवनः।
न तच्चित्रं तस्मिन्वरिवसितरि त्वच्चरणयोर्न कस्या उन्नत्यै भवति शिरसस्त्वय्यवनतिः॥१३॥

Yadṛddhiṁ sutrāmṇo varada paramoccairapi satīmadhaścakre bāṇaḥ parijanavidheyatribhuvanaḥ|
Na taccitraṁ tasminvarivasitari tvaccaraṇayorna kasyā unnatyai bhavati śirasastvayyavanatiḥ||13||

Óh áldások (vara) Adományozója (da)!, Ami (yad) Bāṇa-t (bāṇaḥ) illeti (yad), aki a három (tri) világot (bhuvanaḥ) tanulékony (vidheya) szolgákká tette (parijana), szintén (élvezte) (api) Sutrāman --Indra egy jelzője, a mennyek ura, azt jelenti "a sikeresen védelmező"-- (sutrāmṇaḥ) jólétét (ṛddhim), ami (satīm) nagyra (uccais) becsült (parama) az alsó (adhas) világban (ahol ő királyként uralkodott) (cakre). Ez (tad) nem (na) meglepő (valójában) (citram), (mert) eme (démon király) (tasmin) a Te (tvat) lábadat (caraṇayoḥ) imádta (varivasitari). Miféle jólét (kasyai unnatyai) ne lenne (na) elérhető (bhavati) (az egyén saját) fejének (śirasaḥ), Előtted (tvayi) való meghajtása által (avanatiḥ)? --azaz nincs elérhetetlen jólét, ha valaki meghajtja fejét Előtte--||13||


अकाण्डब्रह्माण्डक्षयचकितदेवासुरकृपाविधेयस्यासीद्यस्त्रिनयन विषं संहृतवतः।
स कल्माषः कण्ठे तव न कुरुते न श्रियमहो विकारोऽपि श्लाघ्यो भुवनभयभङ्गव्यसनिनः॥१४॥

Akāṇḍabrahmāṇḍakṣayacakitadevāsurakṛpāvidheyasyāsīdyastrinayana viṣaṁ saṁhṛtavataḥ|
Sa kalmāṣaḥ kaṇṭhe tava na kurute na śriyamaho vikāro'pi ślāghyo bhuvanabhayabhaṅgavyasaninaḥ||14||

Óh Háromszemű (trinayana)!, a (saḥ) (kék) folt (kalmāṣaḥ) a Te (tava) torkodban (kaṇṭhe), ami (yaḥ) megjelent (āsīt), mert (Te) megtartod (ott) (saṁhṛtavataḥ) a mérget (minek neve Kālakūṭa) (viṣam), amikor ellenállsz annak (vidheyasya), az istenek (deva) és démonok (asura) iránti könyörületből (kṛpā), akik megrémültek (cakita) az univerzum (brahmāṇḍa) váratlan (akāṇḍa) pusztulása miatt (kṣaya), valóban (na... na) díszít (Téged) (kurute...śriyam). Ah (aho)! még (api) az (említett) testi elváltozása (vikāraḥ) is eme (Legmagasabb Istenségnek), ki elhivatott (vyasaninaḥ), hogy megszüntesse (bhaṅga) a félelmet (bhaya) a világban (bhuvana), dicsőítésre méltó (ślāghyaḥ) ||14||

fel


 Stanzák 15 - 21

असिद्धार्था नैव क्वचिदपि सदेवासुरनरे निवर्तन्ते नित्यं जगति जयिनो यस्य विशिखाः।
स पश्यन्नीश त्वामितरसुरसाधारणमभूत्स्मरः स्मर्तव्यात्मा न हि वशिषु पथ्यः परिभवः॥१५॥

Asiddhārthā naiva kvacidapi sadevāsuranare nivartante nityaṁ jagati jayino yasya viśikhāḥ|
Sa paśyannīśa tvāmitarasurasādhāraṇamabhūtsmaraḥ smartavyātmā na hi vaśiṣu pathyaḥ paribhavaḥ||15||

Óh Uram (īśa)!, ő --Kāmadeva vagy a szerelem istene-- (saḥ), kinek (yasya) nyilai (viśikhāḥ) mindig (nityam) győzedelmesek (jayinaḥ)
és nem vétik el a célt (asiddha-arthāḥ... nivartante) sehol (na eva kvacid-api) ebben a világban (jagati), (amit) istenek (deva), démonok (asura) (és) emberek --nara-- (nare) formálnak (sa), (egyszerűen) Téged egy alantas (itara) istenhez (sura) hasonlónak (sādhāraṇam) lát (paśyan), és (ezért) ő emlékké (smaraḥ) válik (abhūt), ami (csupán az ember) emlékezetében létezik (smartavya-ātmā). Kétségtelen (hi), (hogy) egy támadás (paribhavaḥ) az Én-kontrollált személyek felé (vaśiṣu), nem (na) vezet jóléthez (pathyaḥ)||15||


मही पादाघाताद्व्रजति सहसा संशयपदं पदं विष्णोर्भ्राम्यद्भुजपरिघरुग्णग्रहगणम्।
मुहुर्द्यौर्दौस्थ्यं यात्यनिभृतजटाताडिततटा जगद्रक्षायै त्वं नटसि ननु वामैव विभुता॥१६॥

Mahī pādāghātādvrajati sahasā saṁśayapadaṁ padaṁ viṣṇorbhrāmyadbhujaparigharugṇagrahagaṇam|
Muhurdyaurdausthyaṁ yātyanibhṛtajaṭātāḍitataṭā jagadrakṣāyai tvaṁ naṭasi nanu vāmaiva vibhutā||16||

A (Te) lábaid (pāda) sújtásakor (āghātāt), a föld (mahī) hirtelen (sahasā) aggódni kezd (vrajati... saṁśaya-padam); (tény, hogy az egész) három világ --szó szerint "Viṣṇu (három) lépése-- (padam viṣṇoḥ), ami bolygók (graha) sokaságából áll (gaṇam), összetörik (rugṇa) a (Te) karjaid által (bhuja), (mik) olyanok, mint a vasrudak (parigha), s zavart tapasztal (bhrāmyat). Hirtelen (muhur), az ég (dyaus) baljóssá (dausthyam) válik (yāti) (mert) lejtős szélei (taṭāḥ) lezúzatnak (tāḍita) a (Te) hullámzó (anibhṛta), csavart hajtincseid által (jaṭā), amikor (Te) (tvam) táncolsz (naṭasi), hogy védelmezd (rakṣāyai) a világot (jagat). Bizonyosan (eva), (a Te saját) Erőd és Szabadságod (vibhutā) nem kívánatos (ebben a pillanatban) (vāmā), ez kétségtelen (nanu)||16||


वियद्व्यापी तारागणगुणितफेनोद्गमरुचिः प्रवाहो वारां यः पृषतलघुदृष्टः शिरसि ते।
जगद्द्वीपाकारं जलधिवलयं तेन कृतमित्यनेनैवोन्नेयं धृतमहिम दिव्यं तव वपुः॥१७॥

Viyadvyāpī tārāgaṇaguṇitaphenodgamaruciḥ pravāho vārāṁ yaḥ pṛṣatalaghudṛṣṭaḥ śirasi te|
Jagaddvīpākāraṁ jaladhivalayaṁ tena kṛtamityanenaivonneyaṁ dhṛtamahima divyaṁ tava vapuḥ||17||

A (yaḥ) szüntelen folyása (pravāhaḥ) a vizeknek --ez a mennyei folyó azaz "Mandākinī" egyik jelzője-- (vārām), ami kiterjed (vyāpī) a mennyeken keresztül (viyat), (és) minek szépségét (ruciḥ) (,ami) habként (phena) látszik (udgama), erősíti (guṇita) a csillagok (tārā) sokasága (gaṇa), úgy látszik (dṛṣṭaḥ), (mint) ami olyan kevés (laghu), (mint) egy vízcsepp (pṛṣata) a Te (te) fejedben (śirasi). A világ (jagat) eme (bizonyos szent folyóból) (tena) ered (kṛtam), a (hét) sziget (dvīpa) formájában (ākāram), mit körülvesz (valayam) az óceán (jaladhi). Így (iti) ,eme (állításból) (anena eva), a Te (tava) Isteni (divyam) Formád (vapus), mely a stabil és szüntelen (dhṛta) hatalmassággal rendelkezik (mahima) (könnyedén) jelezhető analógiával (unneyam)||17||


रथः क्षोणी यन्ता शतधृतिरगेन्द्रो धनुरथो रथाङ्गे चन्द्रार्कौ रथचरणपाणिः शर इति।
दिधक्षोस्ते कोऽयं त्रिपुरतृणमाडम्बरविधिर्विधेयैः क्रीडन्त्यो न खलु परतन्त्राः प्रभुधियः॥१८॥

Rathaḥ kṣoṇī yantā śatadhṛtiragendro dhanuratho rathāṅge candrārkau rathacaraṇapāṇiḥ śara iti|
Didhakṣoste ko'yaṁ tripuratṛṇamāḍambaravidhirvidheyaiḥ krīḍantyo na khalu paratantrāḥ prabhudhiyaḥ||18||

(A Te) hintód (rathaḥ) volt a föld (kṣoṇī), a hajtó (yantā) (volt) Brahmā --más néven "Śatadhṛti", szó szerint "kinek száz áldozata van"-- (śatadhṛtiḥ), a Meru hegy --más néven "Agendra", szó szerint
"a hegyek királya"-- (agendraḥ), (volt a Te) íjad (dhanus); így (atho), a két kereke (aṅge) a (Te) hintódnak (rathaḥ) (volt) a nap --arka-- és a hold --candra-- (candrārkau), (és) Viṣṇu --más néven "Rathacaraṇapāṇi", szó szerint "kinek kezében van a hintó kereke"-- (rathacaraṇapāṇiḥ) (volt a Te) nyílvessződ (śaraḥ iti), amikor Te --tvam-- (te) fel akartad égetni --didhakṣu-- (didhakṣoḥ) a három (tri) várost (pura), (amik Számodra) fűszálak (voltak) (tṛṇam). (Mégis), mi az értelme (kaḥ) ennek (ayam) a harsogó (āḍambara) tettnek (vidhiḥ)? (Tény, hogy) az Úr (prabhu) Gondolatai (dhiyaḥ) nem (na khalu) függnek (tantrāḥ) semmi mástól (para), (csak) játszottak (krīḍantyaḥ) olyan dolgokkal, amik Azok rendelkezésére állnak (vidheyaiḥ)||18||


हरिस्ते साहस्रं कमलबलिमाधाय पदयोर्यदेकोने तस्मिन्निजमुदहरन्नेत्रकमलम्।
गतो भक्त्युद्रेकः परिणतिमसौ चक्रवपुषा त्रयाणां रक्षायै त्रिपुरहर जागर्ति जगताम्॥१९॥

Hariste sāhasraṁ kamalabalimādhāya padayoryadekone tasminnijamudaharannetrakamalam|
Gato bhaktyudrekaḥ pariṇatimasau cakravapuṣā trayāṇāṁ rakṣāyai tripurahara jāgarti jagatām||19||

Óh! a három (tri) város (pura) Pusztítója (hara)!, Hari --azaz Viṣṇu-- (hariḥ) elhelyezvén (ādhāya) ezer (kamala) lótuszból álló (sāhasram) felajánlását (balim) a Te (te) lábaid előtt (padayoḥ), (észrevette), hogy (yad) egy (lótusz) hiányzik (ekone) ebből (a felajánlásból) (tasmin). (Így,) kiszakította (udaharat) (egyik) lótusz-szemét (nijam-netrakamalam) (, hogy a problémát orvosolja. Következésképpen,) imádatának (bhakti) bősége (udrekaḥ) (Általad) eme (asau) csodálatos (vapuṣā) Kerékké (cakra) vált (gataḥ... pariṇatim) (melynek neve "Sudarśana") ami éber maradt (jāgarti), hogy védelmezze (rakṣāyai) a három (trayāṇām) világot (jagatām)||19||


क्रतौ सुप्ते जाग्रत्त्वमसि फलयोगे क्रतुमतां क्व कर्म प्रध्वस्तं फलति पुरुषाराधनमृते।
अतस्त्वां सम्प्रेक्ष्य क्रतुषु फलदानप्रतिभुवं श्रुतौ श्रद्धां बद्ध्वा दृढपरिकरः कर्मसु जनः॥२०॥

Kratau supte jāgrattvamasi phalayoge kratumatāṁ kva karma pradhvastaṁ phalati puruṣārādhanamṛte|
Atastvāṁ samprekṣya kratuṣu phaladānapratibhuvaṁ śrutau śraddhāṁ baddhvā dṛḍhaparikaraḥ karmasu janaḥ||20||

Amikor az áldozatnak --kratu-- (kratau) vége van --szó szerint "elalszik"-- (supte), Te (tvam) ébren (jāgrat) maradsz (asi), hogy megjutalmazd (phalayoge) az áldozót (kratumatām). Hogyan (kva) lesz gyümölcshozó (phalati) egy áldozati rítus (karma), mely véget ért (pradhvastam), a Puruṣa vagy Legmagasabb Személy --azaz Śiva-- (puruṣa) imádása (ārādhanam) nélkül (ṛte)? Ezért (atas), éberré válni (samprekṣya) Rólad (tvām), mint gyümölcs-adó (phala-dānapratibhuvam) az áldozatokban (kratuṣu), és hitet (śraddhām) tartani (baddhvā) a Śruti-kban --a Veda-k-- (śrutau), az embereknek (janaḥ) (nem más, mint) bizonyosan (dṛḍha) áldozati aktus (karmasu) bemutatása (parikaraḥ)||20||


क्रियादक्षो दक्षः क्रतुपतिरधीशस्तनुभृतामृषीणामार्त्विज्यं शरणद सदस्याः सुरगणाः।
क्रतुभ्रंशस्त्वत्तः क्रतुफलविधानव्यसनिनो ध्रुवं कर्तुः श्रद्धाविधुरमभिचाराय हि मखाः॥२१॥

Kriyādakṣo dakṣaḥ kratupatiradhīśastanubhṛtāmṛṣīṇāmārtvijyaṁ śaraṇada sadasyāḥ suragaṇāḥ|
Kratubhraṁśastvattaḥ kratuphalavidhānavyasanino dhruvaṁ kartuḥ śraddhāvidhuramabhicārāya hi makhāḥ||21||

Óh menedék (śaraṇa) Adományozója (da)!, Te --tvam-- (tvattaḥ), aki örömmel (vyasaninaḥ) adományozod (vidhāna) szüntelen (dhruvam) az áldozatok (kratu) gyümölcsét (phala), tönkretetted --ababhraṁśas vagy abhraṁśayas-- (bhraṁśaḥ) (eme híres) áldozatot (kratu) (,amiben) Dakṣa --Satī apja; Satī volt Śiva első felesége--, az áldozati aktusok (kriyā) egy szakértője (dakṣaḥ) és minden testet (tanu) öltött létező (bhṛtām) mestere volt (adhīśaḥ) az áldozó (kratupatiḥ); (emellett,) a "ṛtvij" --áldozati papok-- (ārtvijyam) feladatát a Védikus Bölcsek --Ṛṣi-k-- (ṛṣīṇām) végezték, (míg) az istenek (sura) kísérői (gaṇāḥ) (voltak) a felügyelő papok (sadasyāḥ). Kétségtelen (hi), (hogy azok az) áldozatok (makhāḥ) (azért lettek végrehajtva), hogy elvarázsoljanak (másokat) (abhicārāya), (igazolják), hogy kedvezőtlen (vidhuram) a végrehajtó (kartuḥ) hitének (śraddhā)||21||

fel


 Stanzák 22 - 28

प्रजानाथं नाथ प्रसभमभिकं स्वां दुहितरं गतं रोहिद्भूतां रिरमयिषुमृष्यस्य वपुषा।
धनुष्पाणेर्यातं दिवमपि सपत्राकृतममुं त्रसन्तं तेऽद्यापि त्यजति न मृगव्याधरभसः॥२२॥

Prajānāthaṁ nātha prasabhamabhikaṁ svāṁ duhitaraṁ gataṁ rohidbhūtāṁ riramayiṣumṛṣyasya vapuṣā|
Dhanuṣpāṇeryātaṁ divamapi sapatrākṛtamamuṁ trasantaṁ te'dyāpi tyajati na mṛgavyādharabhasaḥ||22||

Óh Uram (nātha)! A Te (te) erőszakos őrjöngésed (rabhasaḥ) egy vadász formájában (mṛgavyādha), még most (adya-api) sem (na) engedi el (tyajati) a (amum) (minden) létező (prajā) urát (nātham) --azaz Brahmā vagy a jól ismert hármas Teremtője--, aki megsérült (sapatrā-kṛtam) (az említett) vadász (nyilaitól), kinek kezében íj van (dhanuṣpāṇeḥ) (és) elfutott (yātam) még (api)
a mennyekig is (divam) (mert) félt (Tőled) (trasantam). (Mindez azért történt, mert Brahmā) rendkívül (prasabham) vággyal telt (abhikam) lett (gatam) saját (svām) lánya iránt (duhitaram).
(Valójában, ő felöltötte) a formáját --vapus-- (vapuṣā) egy fehér-lábú antilopnak (ṛṣyasya) , hogy közösüljön (vele) (riramayiṣum) (amikor ő) egy vörös szarvassá (rohit) vált (bhūtām) (, hogy menekülhessen előle)||22||


स्वलावण्याशंसा धृतधनुषमह्नाय तृणवत्पुरः प्लुष्टं दृष्ट्वा पुरमथन पुष्पायुधमपि।
यदि स्त्रैणं देवी यमनिरत देहार्धघटनादवैति त्वामद्धा बत वरद मुग्धा यवतयः॥२३॥

Svalāvaṇyāśaṁsā dhṛtadhanuṣamahnāya tṛṇavatpuraḥ pluṣṭaṁ dṛṣṭvā puramathana puṣpāyudhamapi|
Yadi straiṇaṁ devī yamanirata dehārdhaghaṭanādavaiti tvāmaddhā bata varada mugdhā yuvatayaḥ||23||

Óh! (három) város (pura) Pusztítója (mathana)!, ha (yadi) (Pārvatī) Úrnő (devī), (kinek) reménye (āśaṁsā) nyugszik saját (sva) szépségén és báján (lāvaṇya), még (api) ha korábban (puras) látta is (dṛṣṭvā), hogy Puṣpāyudha --szó szerint "virág-kezű", Kāmadeva, a szerelem istenének egy jelzője-- (puṣpāyudham) felfegyverezve egy íjjal (dhṛtadhanuṣam), (miképp) perzselődött meg (pluṣṭam) azonnal (Általad) (ahnāya), mint (vat) egy fűszál (tṛṇa), (még mindig) azt hiszi (avaiti) Rólad (tvām), hogy (Téged) egy nő irányít (straiṇam), óh Te, ki imádsz (nirata) (minden fajta) önuralmat (yama)!, mert (ő) kitölti (ghaṭanāt) a (Te) tested (deha) felét (ardha)(nos,) óh (bata) áldások (vara) Adományozója (da), a fiatal nők (yuvatayaḥ) bizonyosan (addhā) tapasztalatlanok és egyszerűek (mugdhāḥ)||23||


श्मशानेष्वाक्रीडा स्मरहर पिशाचाः सहचराश्चिताभस्मालेपः स्रगपि नृकरोटीपरिकरः।
अमाङ्गल्यं शीलं तव भवतु नामैवमखिलं तथापि स्मर्तॄणां वरद परमं मङ्गलमसि॥२४॥

Śmaśāneṣvākrīḍā smarahara pīśācāḥ sahacarāścitābhasmālepaḥ sragapi nṛkaroṭīparikaraḥ|
Amāṅgalyaṁ śīlaṁ tava bhavatu nāmaivamakhilaṁ tathāpi smartṝṇāṁ varada paramaṁ maṅgalamasi||24||

Óh Smara --Kāmadeva, a szerelem istenének egy jelzője-- (smara)! Pusztítója (hara)!, (A Te) játszótered (ākrīḍā) a halottégető (śmaśāneṣu), (és) a Piśāca-k --a démonok egy osztálya-- (piśācāḥ) (a Te) társaid (sahacarāḥ). (Te) bekened (ālepaḥ) (Saját tested) a hamvasztó tüzek (citā) hamujával (bhasma), (és) még (api) (hordasz is) egy nyakláncot (srak), mi emberi (nṛ) koponyák (karoṭī) sokaságából (parikaraḥ) (áll). Így (evam), (bár) a Te (tava) összes (akhilam) viselkedésed (śīlam) nevezhető (bhavatu-nāma) "kedvezőtlennek" (amāṅgalyam)!... mégis (tathā-api), óh áldások (vara) Adományozója (da)!, Te vagy (asi) a Legmagasabb (paramam) Jólét (maṅgalam) azoknak, kik (Rád) emlékeznek (smartṝṇām)||24||


मनः प्रत्यक्चित्ते सविधमवधायात्तमरुतः प्रहृष्यद्रोमाणः प्रमदसलिलोत्सङ्गितदृशः।
यदालोक्याह्लादं ह्रद इव निमज्ज्यामृतमये दधत्यन्तस्तत्त्वं किमपि यमिनस्तत् किल भवान्॥२५॥

Manaḥ pratyakcitte savidhamavadhāyāttamarutaḥ prahṛṣyadromāṇaḥ pramadasalilotsaṅgitadṛśaḥ|
Yadālokyāhlādaṁ hrada iva nimajjyāmṛtamaye dadhatyantastattvaṁ kimapi yaminastat kila bhavān||25||

Elmerítve (avadhāya) elméjüket (manas) az Énben (pratyakcitte), a szövegek előírásai szerint (savidham), (és) irányítva (ātta) a légzést (marutaḥ), szemük (dṛśaḥ) könnybe (salila) lábadva (utsaṅgita)
(mikor tapasztalnak) egy Gyönyört (pramada), ami a (test) szőreit (romāṇaḥ) égnek állítja (prahṛṣyat), az Én-vezérelt (bölcsek) (yaminaḥ), amikor (yadā) látják (ālokya) a Fényt (āhlādam) (és) elmerítik (magukat) (nimajjya), úgymond (iva), eme Tóban (hrade), mely Nektárból (amṛta) való --mayaḥ-- (maye), megtartják --éberré válnak értelmében-- (dadhati) a Belső (antar) Princípiumot (tattvam) jelentős mértékben (kim-api). Te (vagy) (bhavān) bizonyosan (kila) eme (Belső Princípium) (tad)||25||


त्वमर्कस्त्वं सोमस्त्वमसि पवनस्त्वं हुतवहस्त्वमापस्त्वं व्योम त्वमु धरणिरात्मा त्वमिति च।
परिच्छिन्नामेवं त्वयि परिणता विभ्रतु गिरं न विद्मस्तत्तत्त्वं वयमिह तु यत्त्वं न भवसि॥२६॥

Tvamarkastvaṁ somastvamasi pavanastvaṁ hutavahastvamāpastvaṁ vyoma tvamu dharaṇirātmā tvamiti ca|
Paricchinnāmevaṁ tvayi pariṇatā bibhratu giraṁ na vidmastattattvaṁ vayamiha tu yattvaṁ na bhavasi||26||

"Te (tvam) (vagy) a nap (arkaḥ), Te (tvam) (vagy) a hold (somaḥ), Te (tvam) (vagy) a levegő (pavanaḥ), Te (tvam) (vagy) a tűz
--szó szerint "az áldozat vivője"-- (huta-vahaḥ), Te (tvam) (vagy) a víz (āpaḥ), Te (tvam) (vagy) a tér (vyoma); (és tény, hogy) Te (tvam) (vagy) valóban (u) a föld (dharaṇiḥ) és (ca) Te (tvam) (vagy) az Én (ātmā)" --"iti" itt idézőjelként szolgál--. Így (evam), (bár) kik átalakuláson mentek át --azaz a bölcsek-- (pariṇatāḥ) dédelgetnek (bibhratu) korlátolt (paricchinnām) kifejtéseket --szó szerint "szavakat"-- (giram) Rólad (tvayi)! Mindazonáltal (tu), ezen a világon (iha), mi (vayam) nem (na) ismerünk (vidmaḥ) olyan (tad) valóságot (tattvam), ami (yad) Te (tvam) nem vagy (na bhavasi)||26||


त्रयीं तिस्रो वृत्तीस्त्रिभुवनमथो त्रीनपि सुरानकाराद्यैर्वर्णैस्त्रिभिरभिदधत्तीर्णविकृति।
तुरीयं ते धाम ध्वनिभिरवरुन्धानमणुभिः समस्तं व्यस्तं त्वां शरणद गृणात्योमिति पदम्॥२७॥

Trayīṁ tisro vṛttīstribhuvanamatho trīnapi surānakārādyairvarṇaistribhirabhidadhattīrṇavikṛti|
Turīyaṁ te dhāma dhvanibhiravarundhānamaṇubhiḥ samastaṁ vyastaṁ tvāṁ śaraṇada gṛṇātyomiti padam||27||

Óh menedék (śaraṇa) Adományozója (da)!, az Om (om-iti) szó (padam) Téged (tvām) jelöl (gṛṇāti), elkülönülve (vyastam) (annak) három (tribhiḥ) betűjén keresztül (varṇaiḥ), (mely áll különböző) formákból (ākāra), stb. (ādyaiḥ), (amik jelentik) a három Veda-t (trayīm), a három (tisras) (tudat) állapotot --ébrenlét, álom és mély-alvás-- (vṛttīḥ), a három (tri) világot (bhuvanam), valamint (atho... api) a három (trīn) istent (surān). (Így, Te) úgy vagy leírva (abhidadhat), mint (az a Valóság), ami keresztülmegy (tīrṇa) (sokféle) módosuláson vagy változáson (vikṛti). (Emellett,) (eme bizonyos három) finom hang (anubhiḥ) --dhvani-- által (dhvanibhiḥ), (az Om szó Téged jelöl), mint egy teljesség (samastam), (mivel) az tartalmazza (avarundhānam) a Negyedik (tudatállapotot)
--azaz a többi állapot Szemlélőjét-- (turīyam), (ami) a Te (te) (Transzcendentális) Lakhelyed vagy Állapotod (dhāma)||27||


भवः शर्वो रुद्रः पशुपतिरथोग्रः सहमहांस्तथा भीमेशानाविति यदभिधानाष्टकमिदम्।
अमुष्मिन्प्रत्येकं प्रविचरति देव श्रुतिरपि प्रियायास्मै धाम्ने प्रविहितनमस्योऽस्मि भवते॥२८॥

Bhavaḥ śarvo rudraḥ paśupatirathograḥ sahamahāṁstathā bhīmeśānāviti yadabhidhānāṣṭakamidam|
Amuṣminpratyekaṁ pravicarati deva śrutirapi priyāyāsmai dhāmne pravihitanamasyo'smi bhavate||28||

"Bhava (bhavaḥ), Śarva (śarvaḥ), Rudra (rudraḥ), Paśupati (paśupatiḥ); és hasonlóan (atha) Ugra (ugraḥ) Mahādeva-val (saha-mahān);
valamint (tathā) Bhīma (bhīma) és Īśāna (īśānau)"--"iti" idézőjelként működik--. Ez (idam) a nyolcas csoport (aṣṭakam) (mely) eme (Śiva) (yad) neveiből áll (abhidhāna). Óh Isten (deva)!, bár (api) a Śruti --a Veda-k--(śrutiḥ) pontosan elemzik (pravicarati) e csoport (amuṣmin) mindegyikét (pratyekam), én hódolatomat teszem (pravihita-namasyaḥ asmi) eme (asmai) kedves (priyāya) (Transzcendentális) Lakhelynek vagy (Legmagasabb) Állapotnak --dhāma-- (dhāmne), (ami) Te (vagy) --bhavān-- (bhavate) (esszenciálisan) ||28||

fel


 Stanzák 29 - 35

नमो नेदिष्ठाय प्रियदव दविष्ठाय च नमो नमः क्षोदिष्ठाय स्मरहर महिष्ठाय च नमः।
नमो वर्षिष्ठाय त्रिनयन यविष्ठाय च नमो नमः सर्वस्मै ते तदिदमितिसर्वाय च नमः॥२९॥

Namo nediṣṭhāya priyadava daviṣṭhāya ca namo namaḥ kṣodiṣṭhāya smarahara mahiṣṭhāya ca namaḥ|
Namo varṣiṣṭhāya trinayana yaviṣṭhāya ca namo namaḥ sarvasmai te tadidamitisarvāya ca namaḥ||29||

Óh Te, aki kedveli (priya) a tüzet (dava)!; hódolat (namas) a Legközelebbinek (nediṣṭhāya); és (ca) hódolat (namas) a Legtávolabbinak (daviṣṭhāya). Óh Kāmadeva --a szerelem istene-- (smara) Pusztítója (hara)!; hódolat (namas) a Legkisebbnek (kṣodiṣṭhāya); és szintén (ca) hódolat (namas) a Legnagyobbnak (mahiṣṭhāya). Óh háromszemű (Śiva) (trinayana)!; hódolat (namas) a Legöregebbnek (varṣiṣṭhāya); és szintén (ca) hódolat (namas) a Legfiatalabbnak (yaviṣṭhāya). Hódolat (namas) Neked (te), aki minden vagy --sarva-- (sarvasmai); és szintén (ca) hódolat (namas) Sarva-nak --Śiva egy jelzője-- (sarvāya) (mivel Ő megjelenik, mint formája) "annak (tad) és ennek (idam-iti)" --a jelentés itt annyi, hogy eme Śiva neve "Sarva", mert Ő ebben és abban a személyben is benne van, ebben és abban az állatban, ebben és abban az objektumban, stb…röviden, Ő minden és mindenki--||29||


बहलरजसे विश्वोत्पत्तौ भवाय नमो नमः प्रबलतमसे तत्संहारे हराय नमो नमः।
जनसुखकृते सत्त्वोद्रिक्तौ मृडाय नमो नमः प्रमहसि पदे निस्त्रैगुण्ये शिवाय नमो नमः॥३०॥

Bahalarajase viśvotpattau bhavāya namo namaḥ prabalatamase tatsaṁhāre harāya namo namaḥ|
Janasukhakṛte sattvodriktau mṛḍāya namo namaḥ pramahasi pade nistraiguṇye śivāya namo namaḥ||30||

Hódolat újra és újra (namas namas) Bhava-nak --Śiva egy jelzője, azt jelenti "Létezés"-- (bhavāya) (mely megjelenik) Viśvotpatti --szó szerint "aki életet ad az univerzumnak", ez Brahmā, a Teremtő-- (viśvotpattau) (formájában), (kiben jelen van) bőségesen (bahala) a Rajoguṇa --azaz a "Rajas"-ként ismert minőség-- (rajase). Hódolat újra és újra (namas namas) Hara-nak --Śiva egy jelzője, jelentése "Pusztító"-- (harāya), (mely megjelenik) Tatsaṁhāra --szó szerint "ki elpusztítja (e bizonyos univerzumot)", ez Rudra, a Pusztító-- (tatsaṁhāre) (formájában), (kiben jelen van) bőségesen (prabala) a Tamoguṇa --azaz a "Tamas" minősége-- (tamase). Hódolat újra és újra (namas namas) Mṛḍa-nak --Śiva egy jelzője, jelentése "Könyörületes" vagy "Megkegyelmező"-- (mṛḍāya) (ki megjelenik) Sattvodrikti --szó szerint "aki a Sattvaguṇa-ban áll, vagy a Sattva minőségében", ez Viṣṇu, a Fenntartó-- (sattvodriktau) (formájában) (minden) létező (jana) boldogságának (sukha) kedvéért (kṛte). Hódolat újra és újra (namas namas) Śiva-nak --szó szerint "Kedvező"-- (śivāya) (Ki megjelenik) a fénylő (pramahasi) állapot (pade) (formájában), ami híján van a három Guṇa-nak vagy minőségnek (nistraiguṇye)||30||


कृशपरिणति चेतः क्लेशवश्यं क्व चेदं क्व च तव गुणसीमोल्लङ्घिनी शश्वदृद्धिः।
इति चकितममन्दीकृत्य मां भक्तिराधाद्वरद चरणयोस्ते वाक्यपुष्पोहारम्॥३१॥

Kṛśapariṇati cetaḥ kleśavaśyaṁ kva cedaṁ kva ca tava guṇasīmollaṅghinī śaśvadṛddhiḥ|
Iti cakitamamandīkṛtya māṁ bhaktirādhādvarada caraṇayoste vākyapuṣpopahāram||31||

Milyen (kva ca) gyengén (kṛśa) fejlett (pariṇati) az (idam) elme (cetas), amit a Kleśa-k --a jól ismert öt szenvedés: tudatlanság, egó, ragaszkodás, irtózás és halálfélelem-- (kleśa) uralnak (vaśyam); és milyen (kva ca) végtelen és örök (śaśvat) a Te (tava) Jóléted (ṛddhiḥ), ami meghaladja (ullaṅghinī) a határokat (sīmā) (miket a három) Guṇa vagy minőség (jelöl) (guṇa)! Így (iti), (bár azoktól) kimondottan (amandīkṛtya) rettegve (cakitam), óh áldások (vara) Adományozója (da), az odaadás (bhaktiḥ) vett rá (ādhāt-mām), hogy virágokat (puṣpa) ajánljak (upahāram) szavak (vākya) (formájában) a Te (te) lábaid elé (caraṇayoḥ)||31||


असितगिरिसमं स्यात्कज्जलं सिन्धुपात्रे सुरतरुवरशाखा लेखनी पत्रमुर्वी।
लिखति यदि गृहीत्वा शारदा सर्वकालं तदपि तव गुणानामीश पारं न याति॥३२॥

Asitagirisamaṁ syātkajjalaṁ sindhupātre surataruvaraśākhā lekhanī patramurvī|
Likhati yadi gṛhītvā śāradā sarvakālaṁ tadapi tava guṇānāmīśa pāraṁ na yāti||32||

(Ha egy adag) korom --tintaként használva-- (kajjalam) mely megfelel (samam) egy fekete (asita) hegynek (giri), (bele) lenne (syāt) (öntve) az óceánba (sindhu), mi kannaként szolgál --vagy "egy tintásüvegként"-- (pātre); ha egy köteg (śākhā) az istenek (sura) legjobb (vara) fájából (taru) --az ünnepelt Kalpavṛkṣa-- (volna használva) tollként (lekhanī) (és) (maga) a föld (urvī) (volna) a levél, mire írni kell (patram); (és) ha (yadi) Śāradā --azaz "Sarasvatī", a folyó-istennő, ki általában össze van kapcsolva az ékesszólással és tanulással-- (śāradā), birtokolná mindezeket (az eszközöket) (gṛhītvā), (és írna) (likhati) örökké (sarvakālam); még (api) eme (lenyűgöző asszociáció) (tad), óh Uram (īśa), sem (na) érne (yāti) a Te (tava) jó minőségeid (guṇānām) végére (pāram) --más szavakkal, Śiva minden jellemzője vagy minősége akkor sem írható le, ha egy olyan nagy személyiség írná, mint Sarasvatī Maga örökké, a felsorolt dolgokkal--||32||


असुरसुरमुनीन्द्रैरर्चितस्येन्दुमौलेर्ग्रथितगुणमहिम्नो निर्गुणस्येश्वरस्य।
सकलगणवरिष्ठः पुष्पदन्ताभिधानो रुचिरमलघुवृत्तैः स्तोत्रमेतच्चकार॥३३॥

Asurasuramunīndrairarcitasyendumaulergrathitaguṇamahimno nirguṇasyeśvarasya|
Sakalagaṇavariṣṭhaḥ puṣpadantābhidhāno ruciramalaghuvṛttaiḥ stotrametaccakāra||33||

(A Gandharva vagy mennyei muzsikus), kinek neve (abhidhānaḥ) Puṣpadanta --szó szerint "virág-fogú"-- (puṣpadanta), aki a legjobb (variṣṭhaḥ) Śiva követőinek teljes csoportjában (sakala-gaṇa), szerezte (cakāra) ezt (etad) a csodaszép (ruciram) himnuszt (stotram), mi tele van hosszú (alaghu) versmértékekkel (vṛttaiḥ) (tisztelegvén) az Úr előtt (īśvarasya), Kinek Fején --mauli-- (mauleḥ) ott a hold (indu) és kit Indra --indreṇa-- (indraiḥ), bölcsek (muni), istenek (sura) és démonok (asura) által imádott (arcitasya) és kinek Hatalmassága (mahimnaḥ) (végtelen) jellemzőkből áll (guṇa) egymás után fűzve, (mint szemek a nyakláncon) (grathita) (annak ellenére, hogy Ő teljes mértékben) híján van mindenféle jellemzőnek vagy minőségnek --nirguṇa-- (nirguṇasya)||33||


अहरहरनवद्यं धूर्जटेः स्तोत्रमेतत्पठति परमभक्त्या शुद्धचित्तः पुमान् यः।
स भवति शिवलोके रुद्रतुल्यस्तथाऽत्र प्रचुरतरधनायुःपुत्रवान्कीर्तिमांश्च॥३४॥

Aharaharanavadyaṁ dhūrjaṭeḥ stotrametatpaṭhati paramabhaktyā śuddhacittaḥ pumān yaḥ|
Sa bhavati śivaloke rudratulyastathā'tra pracurataradhanāyuḥputravānkīrtimāṁśca||34||

Egy tiszta-elméjű (śuddha-cittaḥ) emberi létező (pumān), aki (yaḥ) recitálja (paṭhati) a legmagasabb (parama) odaadással (bhaktyā), nap, mint nap (ahar-ahar), hibátlanul (anavadyam), eme (etad) himnuszt (stotram) Dhūrjaṭi --Śiva egy jelzője, azt jelenti "kinek tincsei olyanok, mint a teher"-- (tiszteletére) (dhūrjaṭeḥ), azonossá (tulyaḥ) válik (saḥ bhavati) Rudra-val azaz Śiva-val (rudra) Śiva világában (śiva-loke) (miután elhunyt). Azonban (tathā), híres (lesz) (kīrtimān), (sok) gyerekkel (putravān), (hosszú) életet (élvez) (āyus) és (ca) még több (tara) jólét (dhana) bőségét (pracura) kapja ebben a világban (atra)||34||


दीक्षा दानं तपस्तीर्थं योगयागादिकाः क्रियाः।
महिम्नः स्तव पाठस्य कलां नार्हन्ति षोडशीम्॥३५॥

Dīkṣā dānaṁ tapastīrthaṁ yogayāgādikāḥ kriyāḥ|
Mahimnaḥ stavapāṭhasya kalāṁ nārhanti ṣoḍaśīm||35||

Beavatás (dīkṣā), adakozás (dānam), lemondás (tapas), zarándoklat (tīrtham), (és hasonló) aktivitások (kriyāḥ), (mint) Yoga (yoga), áldozatok (yāga), stb. (ādikāḥ) nem (na) érik (arhanti) (még) tizenhatod (ṣoḍaśīm) részét (sem annak) (kalām), amit (eme) himnusz (stava) recitációja (pāṭhasya) (Śiva) Hatalmasságának (mahimnaḥ) (tiszteletére) (ér) ||35||

fel


 Stanzák 36 - 42

आसमाप्तमिदं स्तोत्रं पुण्यं गन्धर्वभाषितम्।
अनौपम्यं मनोहारि शिवमीश्वरवर्णनम्॥३६॥

Āsamāptamidaṁ stotraṁ puṇyaṁ gandharvabhāṣitam|
Anaupamyaṁ manohāri śivamīśvaravarṇanam||36||

Ez (idam) a szent (puṇyam) himnusz (stotram), amit a (jól-ismert) mennyei muzsikus (kinek neve Puṣpadanta) (gandharva) beszélt el (bhāṣitam)
(és ami tartalmaz számos) példátlan (anaupamyam), lenyűgöző (manohāri) és kedvező (śivam) jellemzést (varṇanam) az Úrról (īśvara), véget ért (āsamāptam)||36||


महेशान्नापरो देवो महिम्नो नापरा स्तुतिः।
अघोरान्नापरो मन्त्रो नास्ति तत्त्वं गुरोः परम्॥३७॥

Maheśānnāparo devo mahimno nāparā stutiḥ|
Aghorānnāparo mantro nāsti tattvaṁ guroḥ param||37||

Nincs (na) isten (devaḥ), ami nagyobb (aparaḥ), mint Maheśa--Śiva egy jelzője, azt jelenti "nagy Úr"-- (maheśāt), nincs (na) dicshimnusz (stutiḥ), ami nagyobb (aparā), mint (ez a) "Śivamahimnaḥ stotram" (mahimnaḥ). Nincs (na) Mantra --szent szó-- (mantraḥ), mi nagyobb (aparaḥ), mint Aghora --Śiva egy jelzője, azt jelenti "nem félelmetes"-- (aghora); (és) nincs (na asti) princípium (tattvam), ami magasabb (param), mint a Guru --Śiva ötödik aktusa vagy tette "kṛtya" értelmében, ami isteni Kegyelmet adományoz a korlátolt létezőnek-- (guroḥ)||37||


कुसुमदशननामा सर्वगन्धर्वराजः शिशुशशधरमौलेर्देवदेवस्य दासः।
स खलु निजमहिम्नो भ्रष्ठ एवास्य रोषात्स्तवनमिदमकार्षीद्दिव्यदिव्यं महिम्नः॥३८॥

Kusumadaśananāmā sarvagandharvarājaḥ śiśuśaśadharamaulerdevadevasya dāsaḥ|
Sa khalu nijamahimno bhraṣṭa evāsya roṣātstavanamidamakārṣīddivyadivyaṁ mahimnaḥ||38||

Minden (sarva) mennyei muzsikus (gandharva) királya (rājaḥ), kinek neve (nāmā) Kusumadaśana --egy kifejezés, ami szinonimája a "Puṣpadanta"-nak, azaz "virág-fogú"-nak, hiszen kusuma = puṣpa (virág) és daśana = danta (fog)-- (kusumadaśana) az Istenek (deva) Istenének (devasya) szolgája (dāsaḥ), aki elhozza a félholdat (śiśu-śaśadhara) az Ő fejére --mauli-- (mauleḥ). Ő --azaz Puṣpadanta-- (saḥ), ki bizonyosan (khalu... eva) kiesett (bhraṣṭaḥ) saját (nija) (korábbi) ragyogásából (mahimnaḥ), Śiva (asya) haragja  miatt (roṣāt) --mivel Puṣpadanta rálépett egy Śiva számára szent fűre--, alkotta (akārṣīt) ezt (idam) a szép (divya) és isteni (divyam) dicshimnuszt (stavanam) (eme bizonyos Śiva) Hatalmasságának (dicsőítésére) (mahimnaḥ) (így talán elnyeri áldását)||38||


सुरवरमुनिपूज्यं स्वर्गमोक्षैकहेतुं पठति यदि मनुष्यः प्राञ्जलिर्नान्यचेताः।
व्रजति शिवसमीपं किन्नरैः स्तूयमानः स्तवनमिदममोघं पुष्पदन्तप्रणीतम्॥३९॥

Suravaramunipūjyaṁ svargamokṣaikahetuṁ paṭhati yadi manuṣyaḥ prāñjalirnānyacetāḥ|
Vrajati śivasamīpaṁ kinnaraiḥ stūyamānaḥ stavanamidamamoghaṁ puṣpadantapraṇītam||39||

Ha (yadi) egy emberi létező (manuṣyaḥ), kinek elméje (cetāḥ) teljesen egyhegyű (na-anya), recitálja (paṭhati) összetett, üreget formáló kezekkel (prāñjaliḥ), eme (idam) csalhatatlan (amogham) dicshimnuszt (stavanam), amit Puṣpadanta (puṣpadanta) írt (praṇītam), amit az istenek (sura) és a legjobb (vara) bölcsek (muni) imádnak (pūjyam), és ami az egyetlen (eka) ok (hetu) a mennyei (svarga) Felszabaduláshoz (mokṣa), (majd e személy kit) a Kinnara-k --az isteni létezők egy osztálya-- (kinnaraiḥ) dicsőítenek (stūyamānaḥ), halad (vrajati) tovább (samīpam) Śiva felé (śiva)||39||


श्रीपुष्पदन्तमुखपङ्कजनिर्गतेन स्तोत्रेण किल्बिषहरेण हरप्रियेण।
कण्ठस्थितेन पठितेन समाहितेन सुप्रीणितो भवति भूतपतिर्महेशः॥४०॥

Śrīpuṣpadantamukhapaṅkajanirgatena stotreṇa kilbiṣahareṇa harapriyeṇa|
Kaṇṭhasthitena paṭhitena samāhitena suprīṇito bhavati bhūtapatirmaheśaḥ||40||

Maheśa --szó szerint "nagy Úr"-- (maheśaḥ), az Ura (patiḥ) (minden) létezőnek (bhūta) nagyon elégedetté (suprīṇitaḥ) válik (bhavati) eme himnusz (recitációján) keresztül (stotreṇa), ami kijött --nirgata-- (nirgatena) a Tiszteletreméltó (śrī) Puṣpadanta (puṣpadanta) száj-lótuszából (mukha-paṅkaja), ami elpusztítja --hara-- (hareṇa) a bűnöket (kilbiṣa) (és) kedves --priya-- (priyeṇa) Hara-nak --azaz Śiva-- (hara), (akár) megjegyzi azt --kaṇṭhasthita-- (kaṇṭhasthitena) (vagy) recitálja --paṭhita-- (paṭhitena) (vagy egyszerűen) figyelj rá --samāhita-- (samāhitena) --egy alternatív fordítás lehetne "(vagy egyszerűen otthon) tartja"--||40||


इत्येषा वाङ्मयी पूजा श्रीमच्छङ्करपादयोः।
अर्पिता तेन देवेशः प्रीयतां मे सदाशिवः॥४१॥

Ityeṣā vāṅmayī pūjā śrīmacchaṅkarapādayoḥ|
Arpitā tena deveśaḥ prīyatāṁ me sadāśivaḥ||41||

Így (iti), ez (eṣā) a hódolat (pūjā), mely szavakból (vāk) áll (mayī), fel lett ajánlva (arpitā) a Tiszteletreméltó (śrīmat) Śaṅkara (śaṅkara) lábainak (pādayoḥ) --Śiva egy jelzője, azt jelenti "jólétet hozó, jótékony". Ezen (felajánláson keresztül) (tena) (talán) Sadāśiva --Śiva egy jelzője, azt jelenti "mindig kedvező"-- (sadāśivaḥ), az istenek (deva) Ura (īśa), meg lesz elégedve (prīyatām) velem (me)! ||41||


यदक्षरं पदं भ्रष्टं मात्राहीनं च यद्भवेत्।
तत्सर्वं क्षम्यतां देव प्रसीद परमेश्वर॥४२॥

Yadakṣaraṁ padaṁ bhraṣṭaṁ mātrāhīnaṁ ca yadbhavet|
Tatsarvaṁ kṣamyatāṁ deva prasīda parameśvara||42||

Minden (yad... yad) szótag (akṣaram) (vagy) szó (padam), ami ki lett (bhavet) ejtve (bhraṣṭam) vagy --szó szerint "ca" azt jelenti "és"-- (ca) idő előtt ki lett mondva (mātrā-hīnam); (talán) az Úr (deva) megbocsájtja (kṣamyatām) mindet (tad-sarva). Óh Legmagasabb (parama) Úr (īśvara), légy elégedett! (prasīda)||42||


ॐ शान्तिः शान्तिः शान्तिः॥
Om̐ śāntiḥ śāntiḥ śāntiḥ||

Om̐ (om̐), béke (śāntiḥ), béke (śāntiḥ), béke (śāntiḥ)

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.