Sanskrit & Sánscrito (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Śivasūtra-k (Shiva Sutras) - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Az elsőszámú Trika szöveg, melyet Maga Śiva tárt fel

 


 Bevezetés a Śivasūtra-khoz

Üdv, ez itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. Ez az első dokumentuma, egy remélem hosszú sorozatnak, melyet a Szanszkrit nyelvű szent szövegeknek dedikálok. A Pronunciation 3,4 és 5 oldalakon megtanítottam, hogyan kell kiejteni a Śivasūtra-k 77 aforizmáját --rosszul írva Shiva Sutras-- (A Trika vagy Nem-duális Kashmiri Shaivizmus legfontosabb szövege). Habár, az eredeti szöveget itt három részre osztottam itt. Most átadom a teljes Śivasūtra-kat zavartalan formában. Nincsenek hangok, természetesen, csak a fordítás. Ha szeretnéd hallani az aforizmákat, menj a Pronunciation 3 - Pronunciation 4 és Pronunciation 5 oldalakra. Tehát, olvasd a Śivasūtra-kat és légy boldog.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Első Fejezet: Śāmbhavopāya

(a Śiva nézőpontját használó út)

चैतन्यमात्मा॥१॥
Caitanyamātmā||1||

A Tudatosság, ami mindentudó és mindenható (caitanyam) az Én vagy a Valóság igazi Természete (ātmā)||1||


ज्ञानं बन्धः॥२॥
Jñānaṁ bandhaḥ||2||

A (korlátolt vagy limitált) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||


योनिवर्गः कलाशरीरम्॥३॥
Yonivargaḥ kalāśarīram||3||

A forrás (yoni) (és annak) szaporulata (vargaḥ), (azzal együtt), aminek formája (śarīram) az aktivitás (kalā) (szintén kötelék)||3||


ज्ञानाधिष्ठानं मातृका॥४॥
Jñānādhiṣṭhānaṁ mātṛkā||4||

A (korlátolt és limitált) tudás (jñāna) alapja (adhiṣṭhānam) a félreértett Anya (mātṛkā)||4||


उद्यमो भैरवः॥५॥
Udyamo bhairavaḥ||5||

Bhairava --a Legmagasabb Létező-- (bhairavaḥ) az Isteni Tudatosság spontán felvillanása (udyamaḥ)||5||


शक्तिचक्रसन्धाने विश्वसंहारः॥६॥
Śakticakrasandhāne viśvasaṁhāraḥ||6||

Az erők (śakti) csoportjával (cakra) való egyesülésen (sandhāne) keresztül, az univerzum (viśva) megszűnése (saṁhāraḥ) (következik be)||6||


जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तभेदे तुर्याभोगसम्भवः॥७॥
Jāgratsvapnasuṣuptabhede turyābhogasambhavaḥ||7||

(Még) az ébrenlét (jāgrat), álom (svapna) és mély-alvás (suṣupta) különböző (bhede) állapotai közt is, a Negyedik Állapot (turya) fényének élvezete (ābhoga) van jelen (sambhavaḥ)||7||


ज्ञानं जाग्रत्॥८॥
Jñānaṁ jāgrat||8||

A tudás (jñānam) a tudatosság ébrenléti állapota (jāgrat)||8||


स्वप्नो विकल्पाः॥९॥
Svapno vikalpāḥ||9||

A tudatosság álom állapota (svapnaḥ) (a) gondolatok és képzelgések (vikalpāḥ)||9||


अविवेको मायासौषुप्तम्॥१०॥
Aviveko māyāsauṣuptam||10||

A nem-megkülönböztetés vagy az éberség hiánya (avivekaḥ) (a) Māyā --káprázat-- (māyā) mély-alvása (sauṣuptam)||10||


त्रितयभोक्ता वीरेशः॥११॥
Tritayabhoktā vīreśaḥ||11||

Ő Az érzékszerveinek (vīra) mestere (īśaḥ)1aki az (említett "Ābhoga"2 vagy isteni ragyogás) élvezője (bhoktā) (az ébrenlét, álom és mély-alvás) hármasában (tritaya)||11||

1 Habár "vīra" szó szerint azt jelenti "hős", itt úgy kell értelmezni, mint "érzék". Ezt később kifejtem a "Śivasūtra-k" oldalon.
2 Lásd a 7. Aforizmát.


विस्मयो योगभूमिकाः॥१२॥
Vismayo yogabhūmikāḥ||12||

A Yoga (yoga) állapotai (bhūmikāḥ) lenyűgöző csodák (vismayaḥ)||12||


इच्छाशक्तिरुमा कुमारी॥१३॥
Icchāśaktirumā kumārī||13||

Az Akarat (icchā) Ereje (śaktiḥ) (a felébredett Yogī-nak) „Śiva Ragyogása” (umā) (ami) Kumārī (kumārī)||13||


दृश्यं शरीरम्॥१४॥
Dṛśyaṁ śarīram||14||

Minden jelenség (külső vagy belső) (dṛśyam) a teste (śarīram) (a felébredett Yogī-nak)||14||


हृदये चित्तसङ्घट्टाद्दृश्यस्वापदर्शनम्॥१५॥
Hṛdaye cittasaṅghaṭṭāddṛśyasvāpadarśanam||15||

Az elme (citta), Tudatosság magjával (hṛdaye) való egyesülésén keresztül (saṅghaṭṭāt), minden jelenség (dṛśya), (még) az üresség is (svāpa) megjelenik (darśanam)  (esszenciális valóságában)||15||


शुद्धतत्त्वसन्धानाद्वापशुशक्तिः॥१६॥
Śuddhatattvasandhānādvāpaśuśaktiḥ||16||

Vagy (vā) a Tiszta (śuddha) Princípiummal (tattva) való egyesülés útján (sandhānāt) (a Yogī olyanná válik, mint akiben) hiányzik (a) (a megkötő) erő (śaktiḥ) (ami egy) korlátolt vagy kondicionált létezőben (paśu) (jelen van)||16||


वितर्क आत्मज्ञानम्॥१७॥
Vitarka ātmajñānam||17||

(A) szilárd és megingathatatlan éberség (vitarkaḥ) (hogy Én vagy Śiva, a) az Én (ātma) tudása (jñānam)||17||


लोकानन्दः समाधिसुखम्॥१८॥
Lokānandaḥ samādhisukham||18||

A világ (--mely szubjektumokból és objektumokból áll--) (loka) Gyönyöre (ānandaḥ) (amit a Yogī érez, amikor a Megismerő vagy Tapasztaló állapotában nyugszik) az (ő) Samādhi-jának (samādhi) élvezete (sukham)||18||


शक्तिसन्धाने शरीरोत्पत्तिः॥१९॥
Śaktisandhāne śarīrotpattiḥ||19||

Az (Akarat) Erővel (śakti) való egyesülés útján (sandhāne), a testek (śarīra) megnyilvánulása (utpattiḥ) (történik) (a Yogī vágyai szerint)||19||


भूतसन्धानभूतपृथक्त्वविश्वसङ्घट्टाः॥२०॥
Bhūtasandhānabhūtapṛthaktvaviśvasaṅghaṭṭāḥ||20||

(A felébredett Yogī további természetfeletti erői a:) a létező entitások (bhūta) összekapcsolása (sandhāna); szétválasztásuk (pṛthaktva) --azaz a létező entitásoké-- (bhūta) (és) mindennek (viśva) egyesítése (saṅghaṭṭāḥ) (amit tér is idő elválaszt)||20||


शुद्धविद्योदयाच्चक्रेशत्वसिद्धिः॥२१॥
Śuddhavidyodayāccakreśatvasiddhiḥ||21||

Az erők csoportja feletti (cakra) teljes uralom (īśatva) elérése (siddhiḥ) (eléretik a Yogī által) a Śuddhavidyā (śuddhavidyā) feltárulása révén (udayāt)||21||


महाह्रदानुसन्धानान्मन्त्रवीर्यानुभवः॥२२॥
Mahāhradānusandhānānmantravīryānubhavaḥ||22||

A Nagy (mahā) Tóval (hrada) való egyesülés útján (anusandhānāt) (a Yogī) eléri (minden) mantra (mantra) teremtő forrásának --potencialitás, férfiasság--(vīrya) tapasztalatát (anubhavaḥ)||22||

fel


 Második Fejezet: Śāktopāya

(a Śakti nézőpontját használó út)

चित्तं मन्त्रः॥१॥
Cittaṁ mantraḥ||1||

Az elme (azé, aki szüntelen a Legmagasabb Valóságot fürkészi) (cittam) (a) Mantra (mantraḥ)||1||


प्रयत्नः साधकः॥२॥
Prayatnaḥ sādhakaḥ||2||

(A buzgó és spontán) erőfeszítés (prayatnaḥ) hatékony a megvalósításban (sādhakaḥ)||2||


विद्याशरीरसत्ता मन्त्ररहस्यम्॥३॥
Vidyāśarīrasattā mantrarahasyam||3||

A (ragyogó) Létezés vagy Létező (a Tökéletes Én-tudatosságé), (sattā) (ami a szavak sokaságából áll), kinek esszenciája (śarīra) a tudás (a legmagasabb non-dualitásé) (vidyā), a Mantra (mantra) titka (rahasyam)||3||


गर्भे चित्तविकासोऽविशिष्टविद्यास्वप्नः॥४॥
Garbhe cittavikāso'viśiṣṭavidyāsvapnaḥ||4||

Mentális (citta) kielégülés (vikāsaḥ) a (korlátolt) (garbhe) mayikus erőkben, (csupán) egy álom (svapnaḥ), (mely) alacsony (aviśiṣṭa) tudáson (vidyā) (alapszik)||4||


विद्यासमुत्थाने स्वाभाविके खेचरी शिवावस्था॥५॥
Vidyāsamutthāne svābhāvike khecarī śivāvasthā||5||

A (Legmagasabb) Tudás (vidyā) spontán (svābhāvike) feltárulásával (samutthāne), a Tudatosság végtelen terében való mozgás (történik) (khecarī), (mely úgy ismert, mint) Śiva  (śiva) állapota (avasthā)||5||


गुरुरुपायः॥६॥
Gururupāyaḥ||6||

A Guru (guruḥ) a módszer (upāyaḥ)||6||


मातृकाचक्रसम्बोधः॥७॥
Mātṛkācakrasambodhaḥ||7||

(Egy megelégedett Guru-tól) a betűk (mātṛkā) csoportjával (cakra) kapcsolatos megvilágosodás (sambodhaḥ) (jön létre)||7||


शरीरं हविः॥८॥
Śarīraṁ haviḥ||8||

A teste (annak a személynek, akibe a fent említett megvilágosodás bele lett öntve) (śarīram) áldozattá (válik) (haviḥ)||8||


ज्ञानमन्नम्॥९॥
Jñānamannam||9||

A (korlátolt) tudás (jñānam) az étel (annam)||9||


विद्यासंहारे तदुत्थस्वप्नदर्शनम्॥१०॥
Vidyāsaṁhāre tadutthasvapnadarśanam||10||

A (Tiszta) Tudás (vidyā) csökkenésekor (saṁhāre), megjelenik (darśanam) a mentális módosulás (mint egy álomban) (svapna) felemelkedése (uttha) emiatt (tad), (azaz "felemelkedik az előzőleg csökkenő Tiszta Tudás miatt")||10||

fel


 Harmadik Fejezet: Āṇavopāya

(az Aṇu nézőpontját használó út --az Aṇu a "korlátolt létező"--)

आत्मा चित्तम्॥१॥
Ātmā cittam||1||

Az individuális Én (ātmā) az elme (cittam)||1||


ज्ञानं बन्धः॥२॥
Jñānaṁ bandhaḥ||2||

Az (elme-szülte) tudás (jñānam) kötelék (bandhaḥ)||2||


कलादीनां तत्त्वानामविवेको माया॥३॥
Kalādīnāṁ tattvānāmaviveko māyā||3||

A(z) (olyan) princípiumok (tattvānām), mint Kalā (kalā), stb. (ādīnām) nem-megkülönböztetése, (avivekaḥ) Māyā (māyā)||3||


शरीरे संहारः कलानाम्॥४॥
Śarīre saṁhāraḥ kalānām| |4||

--A megnyilvánulás princípiumainak vagy a tattva-k-- részeinek (kalānām) eltűnését (saṁhāraḥ) a testben --fizikai, finom és okozati-- (śarīre) (a kreatív kontempláció vagy Bhāvanā útján kell megvalósítani)||4||


नाडीसंहारभूतजयभूतकैवल्यभूतपृथक्त्वानि॥५॥
Nāḍīsaṁhārabhūtajayabhūtakaivalyabhūtapṛthaktvāni||5||

(A Yogī-nak elő kell idéznie) az (élet-energia) feloldódását (saṁhāra) a finom csatornákban (nāḍī), meghódítania (jaya) a durva elemeket (bhūta), visszavonnia (az elméjét) (kaivalya) a durva elemekről (bhūta) (és) elkülönülnie --pṛthaktva-- (pṛthaktvāni) a durva elemektől (bhūta) (szintén a kreatív kontempláció vagy Bhāvanā útján)||5||


मोहावरणात्सिद्धिः॥६॥
Mohāvaraṇātsiddhiḥ||6||

A természetfeletti erők, (siddhiḥ) Māyā vagy Tudatlanság (moha) (által okozott) elfedés miatt (āvaraṇāt) (jelennek meg)||6||


मोहजयादनन्ताभोगात्सहजविद्याजयः॥७॥
Mohajayādanantābhogātsahajavidyājayaḥ||7||

(A Yogī eléri) a Természetes (sahaja) Tudás (vidyā) uralmát (jayaḥ), Māyā vagy Tudatlanság (moha) mindent átható meghódításán (jayāt anantābhogāt) keresztül||7||


जाग्रद्द्वितीयकरः॥८॥
Jāgraddvitīyakaraḥ||8||

(A Yogī, aki elérte a Sahajavidyā-t vagy Természetes Tudást) éber és figyelmes (jāgrat) (míg) a második (azaz "a világ") (dvitīya), (saját) ragyogása vagy fényeként (karaḥ) (jelenik meg)||8||


नर्तक आत्मा॥९॥
Nartaka ātmā||9||

(Ez a Yogī) egy Én (ātmā), (ami csupán) egy táncoló színész (nartakaḥ)||9||


रङ्गोऽन्तरात्मा॥१०॥
Raṅgo'ntarātmā||10||

(A Nartaka vagy táncoló színész számára, hogy játszhasson) a színpad (raṅgaḥ) (az ő) belső (antar) énje (ātmā) (mely okozati és finom testekből áll)||10||


प्रेक्षकाणीन्द्रियाणि॥११॥
Prekṣakāṇīndriyāṇi||11||

(A Nartaka vagy táncoló színész) érzék(szervei) (indriyāṇi) (az ő játékának) nézői (prekṣakāṇi)||11||


धीवशात्सत्त्वसिद्धिः॥१२॥
Dhīvaśātsattvasiddhiḥ||12||

A kimagasló spirituális intelligencia (dhī) által (vaśāt), az Én-tudatosság felvillanó, finom és belső vibrációjának (sattva) realizációja (siddhiḥ) (nyilvánul meg)||12||


सिद्धः स्वतन्त्रभावः॥१३॥
Siddhaḥ svatantrabhāvaḥ||13||

A Független és Szabad létezés (svatantra) állapota (bhāvaḥ) eléretett (siddhaḥ)||13||


यथा तत्र तथान्यत्र॥१४॥
Yathā tatra tathānyatra||14||

Miképp (yathā) ott (tatra), úgy (tathā) máshol is (anyatra), (azaz "miképp a független Yogī képes kinyilvánítani a Szabadságot saját testében, képes ezt megtenni bármilyen más helyen is"; ez a jelentés)||14||


बीजावधानम्॥१५॥
Bījāvadhānam||15||

(E Yogī-nak) a figyelmet (avadhānam) a Magra (kell fordítania), (más szavakkal, "a Legmagasabb Śakti-ra vagy a tökéletes Én-tudatosságra, ami az egész megnyilvánulás forrása") (bīja)||15||


आसनस्थः सुखं ह्रदे निमज्जति॥१६॥
Āsanasthaḥ sukhaṁ hrade nimajjati||16||

Megszilárdulva (sthaḥ) a Legmagasabb Śakti (vagy a tökéletes Én-tudatosság, ami egy "trón" a számára) (āsana) erejében, (a felébredett Yogī) könnyedén (sukham) elmerül (nimajjati) (az isteni és halhatatlan Tudatosság) Tavában (hrade)||16||


स्वमात्रानिर्माणमापादयति॥१७॥
Svamātrānirmāṇamāpādayati||17||

(Ez a felszabadult Yogī képes) létrehozni (nirmāṇam āpādayati) (bármilyen formát) a kreatív Tudatosság (ami az ő" āsana -ja" vagy "trónja") mértéke vagy aspektusa (szerint) (svamātrā)||17||


विद्याविनाशे जन्मविनाशः॥१८॥
Vidyāvināśe janmavināśaḥ||18||

Amíg a Sahajavidyā vagy Śuddhavidyā (a Természetes vagy Tiszta Tudás) (vidyā), nem tűnik el (avināśe), (egy másik) születés (lehetősége) (janma) eltűnik (e fenséges Yogī számára) (vināśaḥ)||18||


कवर्गादिषु माहेश्वर्याद्याः पशुमातरः॥१९॥
Kavargādiṣu māheśvaryādyāḥ paśumātaraḥ||19||

Māheśvarī (māheśvarī) és más istennők (ādyāḥ) (kiknek megvan a hatókörük) a "ka" (ka) csoportban, (varga) stb., (és amik a) korlátolt létezők (paśu) anyái (mātaraḥ), (válnak az uralkodó isteneivé)||19||


त्रिषु चतुर्थं तैलवदासेच्यम्॥२०॥
Triṣu caturthaṁ tailavadāsecyam||20||

A tudatosság negyedik állapotát, (ami egy Szemlélő) (caturtham), bele kell önteni (āsecyam), mint (vat) (szakadatlan folyó) olajat (taila), a (másik) háromba (triṣu), (azaz az ébrenlétbe, az álomba és a mély-alvásba)||20||


मग्नः स्वचित्तेन प्रविशेत्॥२१॥
Magnaḥ svacittena praviśet||21||

Be kell lépnie (praviśet) (a tudatosság negyedik állapotába) saját (sva) elméjének (cittena) (a negyedikbe való) bemerítésével (magnaḥ) (ami természetesen minden gondolattól mentes)||21||


प्राणसमाचारे समदर्शनम्॥२२॥
Prāṇasamācāre samadarśanam||22||

Amikor (a Yogī) élet-energiájának (prāṇa) lassú, de szilárd kiterjedése (megtörténik) (samācāre), (akkor) az egyenlőség (sama) látása (darśanam) (nyilvánul meg) (azaz a Yogī realizálja, a minden mögött nyugvó egységet)||22||


मध्येऽवरप्रसवः॥२३॥
Madhye'varaprasavaḥ||23||

A közbenső szinten, (azaz nem az ébrenlét, álom és mély-alvás kezdeti és végső fázisaiban) (madhye) alantas (mentális állapotok)
(avara) jönnek létre (prasavaḥ)||23||


मात्रास्वप्रत्ययसन्धाने नष्टस्य पुनरुत्थानम्॥२४॥
Mātrāsvapratyayasandhāne naṣṭasya punarutthānam||24||

Amikor a valódi Én-Tudatosság (svapratyaya) és az objektumok közt (mātrā) egyesülés jön léte (sandhāne), (akkor) újra megjelenik (punar utthānam) (a tudatosság negyedik állapotának Gyönyöre, ami) eltűnt (naṣṭasya) (az előzőleg említett alantas mentális állapotok feléledése miatt)||24||


शिवतुल्यो जायते॥२५॥
Śivatulyo jāyate||25||

(A kimagasló Yogī, aki elérte a negyedik állapotot) egyenlővé (tulyaḥ) válik (jāyate) Śiva-val (śiva)||25||


शरीरवृत्तिर्व्रतम्॥२६॥
Śarīravṛttirvratam||26||

Testben (śarīra) maradása (vṛttiḥ) az (ő) fogadalma (vratam), (azaz, fenntart egy fizikai formát az emberiség felé gyakorolt óriási könyörületessége végett; ez egy jámbor tett részéről)||26||


कथा जपः॥२७॥
Kathā japaḥ||27||

Beszéde (kathā) (egy ima vagy Mantra) mormolása (japaḥ)||27||


दानमात्मज्ञानम्॥२८॥
Dānamātmajñānam||28||

Az Én (ātma) Tudása (jñānam) (az ő) ajándéka (dānam) (mindannyiunknak)||28||


योऽविपस्थो ज्ञाहेतुश्च॥२९॥
Yo'vipastho jñāhetuśca||29||

Az, aki (yaḥ) megszilárdult (a Śakticakra-ban vagy az erők csoportjában) (avipasthaḥ), az valójában (ca) a bölcsesség (jñā) módszere (hetuḥ)||29||


स्वशक्तिप्रचयोऽस्य विश्वम्॥३०॥
Svaśaktipracayo'sya viśvam||30||

Az univerzum (viśvam) az ő saját (sva... asya) Erejének (śakti) kiterjedése vagy kibontakoztatása (pracayaḥ)||30||


स्थितिलयौ॥३१॥
Sthitilayau||31||

(Az univerzum) fenntartása (sthiti) (és) visszavonása (layau) (szintén az ő Erejének kibontakoztatása)||31||


तत्प्रवृत्तावप्यनिरासः संवेत्तृभावात्॥३२॥
Tatpravṛttāvapyanirāsaḥ saṁvettṛbhāvāt||32||

Még akkor (api) is amikor megjelennek (pravṛttau) azok (tad) (a három korábbi folyamat, azaz megnyilvánulása, fenntartása és visszavonása az univerzumnak), nincs törés (anirāsaḥ) (a nagy Yogī belső állapotában) mert az (ő) kondíciója (bhāvāt) a (Legmagasabb) Ismerő (saṁvettṛ)||32||


सुखदुःखयोर्बहिर्मननम्॥३३॥
Sukhaduḥkhayorbahirmananam||33||

(A fenséges Yogī) az örömöt és bánatot (sukhaduḥkhayoḥ) valami külsőnek (bahis) tartja (mananam)||33||


तद्विमुक्तस्तु केवली॥३४॥
Tadvimuktastu kevalī||34||

(A nemes Yogī) teljesen szabad (vimuktaḥ) attól (tad)--örömtől és bánattól--, (ő) egyedül van (kevalī) ekkor (tu), (röviden, elérte saját Énjét, aki "csak" egy Ismerő, "csak" egy tiszta Tudatosság Egysége)||34||


मोहप्रतिसंहतस्तु कर्मात्मा॥३५॥
Mohapratisaṁhatastu karmātmā||35||

Habár (tu), az, aki a káprázat (moha) összetett tömege (pratisaṁhataḥ), az (csupán) tettekbe (karma) bonyolódik (ātmā)||35||


भेदतिरस्कारे सर्गान्तरकर्मत्वम्॥३६॥
Bhedatiraskāre sargāntarakarmatvam||36||

Amikor a különbség (bheda) eltűnik (tiraskāre), egy másik (antara) Teremtés (sarga) létrehozásának kapacitása (karmatvam) (megjelenik a felébredett Yogī-ban)||36||


करणशक्तिः स्वतोऽनुभवात्॥३७॥
Karaṇaśaktiḥ svato'nubhavāt||37||

(Bárki képes realizálni saját) kreatív (karaṇa) erejét (śaktiḥ) saját (svataḥ) tapasztalása (által) (anubhavāt)||37||


त्रिपदाद्यनुप्राणनम्॥३८॥
Tripadādyanuprāṇanam||38||

Élénkíteni (kell) (anuprāṇanam) a három állapotot --megnyilvánulás, fenntartás és visszavonás-- (tri-pada) a legfőbb által (ādi) (azaz, "a tudatosság negyedik állapota által, ami egy Szemlélője a másik háromnak és csordultig tele van transzcendentális Gyönyörrel")||38||


चित्तस्थितिवच्छरीरकरणबाह्येषु॥३९॥
Cittasthitivaccharīrakaraṇabāhyeṣu||39||

Ahogy (vat) a mentális (citta) állapotok (sthiti) (esetében), (úgy a) test  (śarīra), az érzékszervek (karaṇa) és külső objektumok --bāhya-- (bāhyeṣu) (esetében is), ("élénkíteni vagy feléleszteni" kell azokat a tudatosság negyedik, Gyönyör teli állapotának beoltásával"||39||


अभिलाषाद्बहिर्गतिः संवाह्यस्य॥४०॥
Abhilāṣādbahirgatiḥ saṁvāhyasya||40||

Az akarás vágya miatt (abhilāṣāt), a kifelé fordulása következik be (bahirgatiḥ) a korlátolt létezőnek (saṁvāhyasya) (aki ilyen módon alanya a Saṁsāra vagy egyik létformából a másikba való Újjászületés kerekének)||40||


तदारूढप्रमितेस्तत्क्षयाज्जीवसङ्क्षयः॥४१॥
Tadārūḍhapramitestatkṣayājjīvasaṅkṣayaḥ||41||

(Mindazonáltal, a nagy Yogī) esetében, akinek ébersége (pramiteḥ) stabil (ārūḍha) Benne --a negyedik állapotban vagy Turya-ban-- (tad), e (vágy) --lásd 40. aforizma-- (tad) megszűntetésével (kṣayāt), a korlátolt létező (kondíciójának) (jīva) teljes megszűnése (saṅkṣayaḥ) (következik be)||41||


भूतकञ्चुकी तदा विमुक्तो भूयः पतिसमः परः॥४२॥
Bhūtakañcukī tadā vimukto bhūyaḥ patisamaḥ paraḥ||42||

Ekkor, (amikor a vágy teljesen eltűnik) (tadā), (e Yogī) burokként (kañcukī) (használja a testet, ami) durva elemekből (bhūta) (áll); (és) tökéletesen felszabadult (vimuktaḥ), (hiszen) végérvényesen (bhūyas) egyenlő (samaḥ) az Úrral (Śiva) (pati), (ő) tökéletes és teljes (paraḥ)||42||


नैसर्गिकः प्राणसम्बन्धः॥४३॥
Naisargikaḥ prāṇasambandhaḥ||43||

Az életerő (prāṇa) kapcsolata vagy összetartozása (sambandhaḥ) (a testtel), természetes (naisargikaḥ)||43||


नासिकान्तर्मध्यसंयमात् किमत्र सव्यापसव्यसौषुम्नेषु॥४४॥
Nāsikāntarmadhyasaṁyamāt kimatra savyāpasavyasauṣumneṣu||44||

(Életerő --prāṇaśakti vagy prāṇa-- van) a baloldali finom csatornában --Iḍā-- (apasavya), a jobboldali finom csatornában --Piṅgalā-- (savya) (és) a Suṣumnā-ban --a középső-- (sauṣumneṣu).

Az (említett) prāṇaśakti (nāsikā) belső aspektusa (antar) középpontjának (madhya) --azaz a tökéletes Én-tudatosságnak-- konstans és intenzív ébersége által (saṁyamāt), (a Yogī  a legmagasabb és tökéletes Én-tudatosság szüntelen éberségében nyugszik mindörökre).

Mi egyebet (mondhatna bárki is) (kim) ezzel kapcsolatban (atra)?||44||


भूयः स्यात्प्रतिमीलनम्॥४५॥
Bhūyaḥ syātpratimīlanam||45||

(A felébredett Yogī számára), újra és újra (bhūyas) jelen van (syāt) a Legmagasabb Én ébersége kívül és belül egyaránt (pratimīlanam)||45||

fel


 Összefoglaló szavak

Ez egy remek és felemelő dokumentum lett valóban. A szent szövegek tanulmányozásának gyakorlása, mint pl.: a Śivasūtra-k, úgy ismert, mint Svādhyāya. Nagyon fontos praxis, mert ekkor minden érzékszervek és az elméd is teljesen elmerül a szövegben. Úgy olvasod az aforizmákat figyelmesen, hogy közben yogikus pózban ülsz. Ez az elmédet csendessé és nyugodttá teszi. Svādhyāya önmagában egy Yoga. Remélem, boldoggá tesz ez a dokumentum.

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.